Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

FEKETE János: Adatok Kiskunfélegyháza sajtótörténetéhez

nyomda készítette, később 1901. december 22-től az új laptulajdonos, Veszsz'ósi József nyomdája. Rovatai (Tárca; Tanügy; Irodalom és művészet; Hírek, Vidéki Hírek; Szerkesztői üzenetek; Hirdetések) közül a tárca és a hírrovat volt a legnagyobb terjedelmű. A többi rovat változóan mindig az igényekhez alkalmazkodott. A laptördelésben a lehetőséghez képest tartották a rovatok állandó helyét. A lap alapítója Szalay Gyula volt. A lap iránya és törekvése a politikamentesség hangoztatása mellett mérsékelten ellenzéki volt. Az új lap főként várospolitikai, művelődési és tudományos, továbbá művészeti kérdésekkel foglalkozott. Gazdag híranyagában meglepően kevés azonban a külpolitikai vonatkozású. A cikkei általában adatközlő, beszámoló jellegűek. Egy-egy témakör részletesebb, elemző feltárására nem igen vállalkoztak. A lap Kiskunfélegyháza mellett egész Dél-Pest megye eseményeivel foglalkozott. Híranyaga tehát bővebb és szélesebb körű volt, mint az FH-é. Az ellenérdekű FH 1895. június 30-án rövid hírben közölte olvasóival, hogy Szalay Gyula szerkesztésében új hetilap jelent meg a városban.

30 Az FH ugyanebben a számában a vidéki sajtó helyzetét és szerepének, jelentőségének megítélését elemzi: [. . .] „A vidéki sajtónak nagyon elnyomott, nagyon lenézett hivatása van főleg a hatalmas központi [üzleti F. J.] sajtó szemében [. ..] Ha a derék urak véleménye általában elterjedést nyerne, akkor szűkebb, helyi érdekeket szolgáló lapok egyszerre megszűnnének [...]" A vidéki sajtó hazafias célzatú fejlesztésének szükségességét hangsúlyozva kijelenti: [. . .] „Más országokban a provincionális sajtó politikai és társadalmi véleményei éppúgy irányadók, mint a központi sajtóé [. . .]" Eredményként szögezi le — a hátrányok ellenére is — a vidéki sajtó fejlődését és azt a tényt, hogy a vidéki sajtó nem szalad az „ízlést rontó", „korruptionális" reklámok után.

31 Szalay Gyula szekesztőségi vezércikkben a lap megjelenése után két héttel megelégedéssel nyugtázza, hogy lapja számára sikerült gyakorlott hírlapírókat (Szenté József, Molnár József, Szűcs Gyula) megnyerni. Örömmel nyugtázza: [...] „Lapunk a kezdet nehézségein már túl van. Nem riadtunk vissza semmi költségtől és fáradságtól, midőn városunk kulturális törekvései és haladása érdekében lapunk alakítására gondoltunk [. . .]" Az előfizetőknek ígérte a „FÉLEGYHÁZI KATHOLIKUS NAPTÁR"-t és a „FÉLEGYHÁ30 SZALAY Gyula (1865—1937) gimnáziumi tanár, muzeológus. 1893-tól nyugdíjazásáig a kiskunfélegyházi gimnázium tanára. A gimnázium régiséggyűjteményéből 1902-ben létrehozta és 1935-ig vezette a helyi Kiskun Múzeumot. Kiskunfélegyháza városnak igen jelentős közéleti személyisége volt közművelődési és sport területen is. 31 FH XIII. évf. 26. sz. 1895. június 23. „A vidéki sajtó" 15* 227