Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

FEKETE János: Adatok Kiskunfélegyháza sajtótörténetéhez

viszonyokból megállapítható arány szerint legalább 30 tanítónak kellene lenni Félegyházán, s csak 11 van a városban. E szerint a pusztai úgynevezett [vagyis képzetlen F. J.] tanítókat is beszámítva, felényi tanító levén Félegyházán, mint a mennyinek lenni kellene, következik, hogy a népnek fele, tehát 12 ezer ember nő fel itt a nélkül, hogy valaha az iskola küszöbét könyvvel kezében átlépte volna [...]" Kemény, de igaz megállapítások, amelyek kellően magyarázzák a helyi újságolvasó potenciál korabeli gyengeségét. A helyi sajtó kezdeti próbálkozásainak szakasza a „ KIS-KUNSÁG " című vegyes tartalmú hetilappal folytatódott. 1879—1880-ban Klökner Ede helyi könyv- és papírkereskedő vállalkozott a lap kiadására. Felelős szerkesztőnek az újságírásban már jó nevet szerzett Szondy János tanárt kérte fel. A 2 r méretű 4 oldalas hírlapot Jungmann Ignác nyomdája állította elő. A város korabeli társadalmi viszonyai között a lap nem tudott megerősödni. Megjelenése főleg anyagi okok miatt kezdettől fogva akadozott, majd tőkehiány miatt rövidesen meg is szűnt. Mintegy 1 1 /2 évnyi szünet után Bakos István szolnoki nyomdász személyében ismét vállalkozó akadt, aki Kiskunfélegyházán új heti hírlapot akart indítani. Nyomdája ugyan Szolnokon volt, de félegyházi kirendeltségének üzleti reklámot szándékozott az új lappal csinálni. Üzleti elgondolásába tartozott az is, hogyha nevét megismerik, munkáját elismerik, nyomdát is létesít Kiskunfélegyházán. Bakos István — mint ahogy később kiderült — üzleti elképzeléseinek csak töredékét tudta Félegyházán megvalósítani. Az új hírlapot „ KISKUNFÉLEGYHÁZAI HÍRADÓ " néven 1882. áprilisában jelentette meg. Felelős szerkesztőnek megnyerte az újságírásban tapasztalt és helyi ismeretekkel, kapcsolatokkal rendelkező Honthy Lászlót. A hírlap híranyaga a város legfontosabb eseményeit összefoglalta. Gazdasági, tanügyi és szépirodalmi cikkeivel az ismeretterjesztést szolgálta, a közvéleményt formálta. A 2 r nagyságú, 4 oldalas, 3 hasábba tördelt lapot Bakos István szolnoki, majd 1882. június 18-tól félegyházi új nyomdájában nyomták. Főbb rovatai: a vezércikk, tárca, hírek, hirdetések voltak. Nemsokára személyes okokból szakadás történt a lapkiadó és a felelős szerkesztő között. Honthy László távozott s örökét 1882. december 3-án Szerelemhegyi Tivadar filológus-történész, gimnáziumi tanár vette át. A helyzet teljes ismeretében Szerelemhegyi a lapot meg tudta volna menteni, de a nyomdai vállalkozás csődje ezt lehetetlenné tette. Bakos István tele reményekkel indította meg a hírlapot. Nagyon remélte, hogy a nyomdászat mesterségét sikerül meghonosítania Félegyháza város polgárai között. Keserűen panaszolta azonban hírlapjában írt búcsú soraiban, hogy megbízottjai Csáki szalmájának tekintették a nyomdát és csúnyán elbántak vele.