Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

FEKETE János: Adatok Kiskunfélegyháza sajtótörténetéhez

politikai kérdések vetődtek fel. Ebben a folyamatban természetesen jelentékenyen átalakult a magyar társadalom szerkezete. A kiegyezést követően fél évszázadnyi idő volt a magyar kapitalizmus kibontakozásának, ezzel együtt a magyar proletariátus megszületésének és a hazai munkásmozgalom kialakulásának korszaka. Az abszolutizmus rendszerének megszüntetése új reménységgel töltötte el az embereket. A kiegyezés első következményei: a megyei önkormányzatok visszaállítása, a sajtó- és a gyülekezési szabadság megadása alapot is szolgáltatott ehhez. A szabadabb légkör a társadalmi- és politikai élet fellendülését eredményezte, amelynek tényét a tömegesen megalakuló különféle egyesületek, egyletek, körök politikai tevékenysége fémjelzett. De ebben a folyamatban mindinkább kialakultak és rendeződtek a kiegyezés elleni politika erővonalai és hajtóerői is. A kiegyezés Kiskunfélegyházán is jelentős gazdasági- és társadalmi változásokat eredményezett.

1 Az 1867 után bekövetkezett gazdasági fellendülést és a visszafogottan kibontakozó polgárosodást a helyi pénzintézetek megalakulása s velük kapcsolatban létrejövő üzemalapítások sora jelzi. Kiskunfélegyházán a táj jellegének és természetes adottságoknak megfelelően a terménykereskedelem, valamint a helyi szükségleteket kielégítő iparágak települtek meg. A kiegyezés idején még virágzó félegyházi kisipar a gyáripar által diktált versenyben fokozatosan alulmaradt. így végül is Kiskunfélegyháza viszonylagos fejlődése ellenére is megmaradt mezőgazdasági jellegű, de élénk kereskedelemmel és némi helyi iparral rendelkező mezővárosnak. A vázolt gazdasági fejlődés bizonyos változásokat vont maga után a társadalom szerkezetében, az osztályviszonyokban is. A fejlődés irányának megfelelően növekedett a polgári elemek aránya, de összességében törpe kisebbségben maradt a gazdálkodó mezőgazdasági népességgel szemben. Ez természetesen kihatott a város anyagi és szellemi életére, társadalmi fejlődésére. A kisebb mértékű iparosítás a növekvő számú agrárproletariátus mellett kialakította az aránylag kis létszámú ipari proletariátust. Az oktatásügy elmaradottságának viszonylagos felszámolása révén, az iskolahálózat fejlesztése nyomán nőtt az értelmiség száma is, A gazdasági- és társadalmi fejlődésben a század utolsó évtizedében látszólag egy lendületesen fejlődő városkép tárul elénk. Valójában a városi életmódhoz legszükségesebb kommunális ellátás eszközei is általában hiányoznak, a meglévők szegényesek. A lakosság ellátásához szükséges eszközöket 1 BÁNKINÉ: Kiskunfélegyháza közművelődése ... című tanulmányában (182—187. old) sokoldalúan bemutatja Kiskunfélegyháza gazdasági és társadalmi viszonyainak főbb jellemzőit a dualizmus időszakában.