Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

egy további, harmadik sor kerül.) Ritkábban két párvers is tapadhat egymáshoz. Roppant ravasz belső rímek és általában változatos rímbravúrok bőven akadnak. Gyűjtőnevük — ha nem tánchoz éneklik — BECARAC, gyakran hangszeres közjátékkal. Elő-, közbülső vagy utórefrénesek is akadnak, bonyolult sortördeléssel és ismétlésekkel tarkítva. Zömük feszes ritmusú, mérsékelt vagy mérsékelten gyors tempójú, de vannak kifejezetten lassúak is LAGANI BECARAC erősen kolorálva. A szótagszám és rímképlettől függően ered a nevük is: salajka, salajdan, saranac, stb .. . Kanásznóta ritmusúak főként tánchoz szokásokat, vagy — az egyébként hangszeres — lakodalmi indulók énekes középrészét alkotják, és bár manapság ritkán, lassú, lírai dallamok, amolyan „friss" — mellékdalaként is jelentkeznek."

17 Szellemes párbeszédek, évődések, témakörük nagyon változatos, vidámak és szilajok, csipkelődők és sok bennük az egészséges bírálat. Szépen tükröződik bennük a népi élet, a népszokások, de a múltbeli osztálytagozódás is — a kétféle erkölcs: a gazdagoké és a szegényeké. Az „igazi" betyárácokban sok minden van, ami nem érdemli meg a nyomdafestéket vaskos szövegük miatt. (Különösen lakodalmak alkalmából.) Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a népdaloknak ez a típusa felöleli az életnek, főképpen a falusi emberek életének legváltozatosabb oldalait. A betyárácok még ma is élnek a nép ajkán, amely néha még újakat is teremt. Ezt követte a tánc, mely később átalakult nagy bunyevac „kóló"-vá, körtánccá, hogy ezután kivilágos-kivirradtig váltsák egymást a különböző említett énekek és táncok. „A mi megyénk bunyevácságának tánckincse rendkívül gazdag. Fő típusa a kolo (körtánc). Ezenkívül hármasban járt és páros táncok is vannak. A kólók lehetnek csak női, csak férfi, vagy vegyes kólók. Ezenkívül feloszthatók még zárt és nyitott (tehát csigavonalban járt) alakokra. Túlnyomó részük vegyes. A hármas táncok csak a bunyevácoknál és Baranyában maradtak meg, párosak mindenütt akadnak".

18 Éjféltől egyórás szünet következett, ekkor szolgálták fel a borjúpaprikást és a frissen sütött fánkot. A táncmulatság legjobb táncosnője ajándékban részesült, amely a hagyománynak megfelelően ez selyemkendőből állott. A befejezés is nagy kólóval történt. Ezek a táncos prelok sokszor napokig is eltartottak. Ugyanis a mulatság befejezése után a vígabb férfiak a zenekar kíséretével „pratizással" folytatták a szórakozást. Ma sem ismeretlen dolog. A pratizás szó azt jelenti, hogy elkísérés. A társaság legérdemesebb tagját zeneszó mellett hazakísérik, a háza népét 17 VUJICSICS Tihamér i. m. 23. p. 18 VUJICSICS Tihamér i. m. 33. p.