Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

is. A városi délszláv rendezvényekre általában itt kerül sor. így az író-olvasó találkozókra, ismeretterjesztő előadásokra, könyvkiállításokra. A kör léte, működése nélkül nem lenne ily eredményes a „Citaonica" néven ismert hagyományőrző együttes működése, mert itt a hagyományok ápolására megkülönböztetett figyelmet fordítanak.

15 Műkedvelésünk múltjából —Veliko prelo — A mi megyénkben ezek a tradíciós műsorral egybekötött farsangi mulatozások-évenként „Gyertyaszentelő boldogasszony" napján (február 2-án) minden olyan településen közösen kerültek megrendezésre, ahol bunyevácok élnek. A „prelo" ősi bunyevac munkaalkalomból kifejlődött családi szokás, mulatság. A „prelo" különben ,ј'опоС jelent. A preloval kapcsolatosan a munkaszokások egyéb formáiról, pl. a „móba" néven ismert kalákákról is érdemes lenne szólni, amelyek mindegyikéhez gazdag népköltészeti anyag is kapcsolódik. Nézzük hogyan is alakult ki a „prelo" mai formája? Az autarkiára törekvő egykori parasztgazdaságok munkaszervezetében külön jelentősége volt mind a férfi, mind a női munkának. A női munkának fontos része volt az öltözködéshez szükséges ruhadarabok előállítása, a fonál sodrásától kezdve a kelme megszövéséig, megvarrásáig. így lényegét tekintve a „fonó" komoly munkaalkalom volt, s mint ilyen a paraszti hétköznapok szerves tartozéka. De a munka jellegéből fakadóan — hiszen a fonás nem tartozik a legnehezebb fizikai munkák sorába — egyúttal jó alkalom a közös szórakozásra is. A fonó a társas munkáknak abba a csoportjába sorolódik, ahol a résztvevők saját maguknak dolgoznak. A fonóknak sokféle változatát ismerjük. A családi formákon kívül megvoltak a különböző korosztályoknak — a lányoknak, a menyecskéknek és az idősebb asszonyoknak is — a maguk társas fonóösszejövetelei. A lányok fonóinak elmaradhatatlan látogatói voltak a legények. Se szeri, se száma a fonóbeli nótáknak, társasjátékoknak és tréfáknak. Ez a körülmény a szokás későbbi életének, alakulásának ki is jelölte az útját. A termeléssel egybekötött vidám összejövetel első fokon egy családi, majd pedig egy szélesebb körű közösségi dramatikus szokás, az úgynevezett „Veliko prelo" kategóriájába csapott át. Lássuk részletesebben is fejlődése egyes fokain a mibenlétét. 15 Az olvasókörrel kapcsolatos visszaemlékezéseket a közölteken felül Gyurkity Lajos 83 éves és Agatity Mihály 78 éves bajai alvégi bunyevácoktól gyűjtöttem. 1957-től kezdődő adatokat pedig a kör jelenlegi elnökétől és titkárától. Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik adatszolgáltatásaikkal segítették e munka megírását.