Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

retetre, a népi hagyományok ápolására ösztönzi nemzetiségi honfitársait. A Horty — korszakban ez bátor és haladó cselekedet volt. Ivan Petres haladó társadalmi szerepe leginkább ebben fejeződik ki." A bajai bunyevac olvasókör megalakulása és működése „Nagy hatással voltak az első bunyevac olvasókörök, valamint az 1878ban megalakult szabadkai „Pucko kaszinó" — mely Bozo SARCEVIC nagy érdeme — és az 1896-ban ugyancsak Szabadkán létesült „Ifjúsági Kör" akció a bajai bunyevac lakosságra. E két kulturális szervezet színjátszó csoportja sorra járta a legnagyobb bunyevac településeket, így gyakran megfordult Baján is, hozzájárult ahhoz, hogy a bajai bunyevácok maguk is olvasókört alakítsanak. Nem kis mértékben járult hozzá elhatározásukhoz az a körülmény is, hogy nem volt hol megtartani hagyományos báljaikat, a „préló"-t, ami a bajai bunyevácság körében szinte nemzeti seregszemle számba ment".

14 Az ügynek döntő lökést adott az, hogy 1909-ben a bajai bunyevácok kérésére a kalocsai érsek odahelyezte át Lajco BUDANOVIC (1873—1958) lelkészt, aki vezető szerepet játszott a bunyevácok anyanyelvi művelődési mozgalmában. 1912-ben Baján kiadta már a „Délszláv nyelvtant". Az ő irányításával szervezték meg 1910. február 2-án Gyertyaszentelő napján az első nagy „preló"-t, amelyre az egész környék bunyevac lakossága felvonult. Az akkori „Arany Bárány" — ma ének zenei ált. iskola — szálloda díszterme kicsinek bizonyult. A vállalkozás jövedelméből a prelo szervezői megvásárolták a leendő olvasókör telkét, majd elkészítették alapszabályainak tervezetét, amelyet még abban az évben jóváhagyott a belügyminisztérium. Az olvasókör hivatalos neve „Bajska kriscanska citaonica" (Bajai Keresztény Olvasókör). Célja — az alapszabályok szerint — az, hogy ápolja a bunyevácok anyanyelvét, fejlessze a kultúrát és a társadalmi életet, előmozdítsa a hasznos könyvek, újságok, folyóiratok olvasását, szervezzen kulturális és ismeretterjesztő előadásokat mind a felnőttek, mind az ifjúság számára. A kör első választott vezetősége: elnök Stipan Agatic, alelnök Miska Svraka, titkár és jegyzőkönyvvezető Joso Kvalla, pénztárnok Aleksandar Djurkic, háznagy és ellenőr, Mato Djurkic, könyvtáros Miska Agatic. A kör tagja csak a 24. évét betöltött férfi magyar állampolgár lehetett. Közgyűlést évenként tartottak. 14 UROSEVICS Danilo: A magyarországi délszlávok kulturális egyesületei. Bp., 1969. Népművelési Propaganda Iroda. 32. p.