Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN: Kecskemét város Levéltára

mos László halála után lett 1. jegyző, neve majdnem mindegyik nyilvántartásban előfordul. Valószínűleg az 1692. évi pestisben halt meg, halálát is több helyütt megemlítik. 3. Sós János nevét az adókönyv, Péter deákot a főbírói számadáskönyv említi. 4. 1684-ben a dézsmalajstromban, 1685-ben a másodbírói számadáskönyvben szerepel. 5. Az 1685/86-os konvencióknál fordul elő először, távozása bizonytalan, mert 1688/89-ből nincs adatunk. 6. A másodbírói számadáskönyv szerint. 7. Másként Vörösegyházi K. János. Az adókönyv szerint Ivánkovics János halála után „substitutus nótárius". 8. A dézsmalajstromban fordulnak elő. 9. A városkönyv szerint surrogatus nótárius. A főbírói számadáskönyv adata alapján konvenciója megegyezett Ivánkovics Jánoséval, tehát 1. jegyző volt. 10. Az adókönyvekben és a másodbírói számadáskönyvekben szerepel. 11. A másodbírói számadáskönyv szerint 2. jegyző volt. 12. Nevét többféleképpen írják: Tajmel, Teimel. A másodbírói számadáskönyvben fordul elő először. 1701-ben Hornyik említi (3. köt. 487. p.) 13. Hornyik i.m. 4. köt. 140 és 244. p. 14. U.o. 4. köt. 58. p. 15. A főbíró-választási szavazójegyzékekben fordul elő először. 1743-ban főbíróvá választották. 16. A szavazójegyzékekben Péter Deák néven szerepel. 1729-ben „hospes" lett. 17. Rozgony István 1735—1741 között 3. jegyző volt. 18. Fejérvizi György 1756-ban főbíró lett, Csáktornyai Ferenc 1752-től kezdve nemes. 19. Ladányi Gergely 1772-től aljegyző volt, 1793-ban főbíró lett. 20. A második főjegyző kiléte bizonytalan, illetve nem ismerjük foglalkoztatásának kezdetét. Aljegyző, illetve jegyző volt 1792—1802-ben Sárossy János, Hannus János pedig 1789-től, az utóbbi 1797-ben pénztárnok és tanácsnok volt. 2. sz. melléklet Levéltárnokok 1815 Kun János 2. főjegyző, archivarius

50 1820. XI. 1. — 1828. XII. 30. Drégely István szenátor, archivarius

55 (1816/17től aljegyző)