Bács-Kiskun megye múltjából 8. - A kecskeméti Református Jogakadémia évkönyvei. Repertórium (Kecskemét, 1983)

Igazgatók, dékánok

politika /heti 5 óra/, Pénzügytan /heti 3 óra/, Magyar közigazgatási jog /heti 5 óra/, mindkét félévben az Egyházjog/heti Д óra/; a második félévben a Magyar pénzügyi törvények /heti 5 óra/, a Magyar állam statisticája, tekintettel Ausztriá­ra /heti 6 óra/. A jogtudományi szaktanfolyam első felében Osztrák magánjog /heti 6 óra/, Peres és percnkivüli eljárás /beleértve a telekkönyvi eljárást/ /heti 5 óra/, mind­két félévben a Büntetőjog /heti 5 óra/, második felében a Peres és perenkivüli el­járás /heti 5 óra/, a Váltó- és kereskedelmi jog /heti 6 óra/. Speciálkollégium keretében kellett előadni a Bányajog-ot, a Törvényszéki orvostan-t, az Allamszámviteltan-t és az Európai államok statisztikáját. Később bölcsészeti és történelmi tanszékekkel kivánták a jogi karokat kiegészíteni, addig az adottságoktól függően kötelező az elsőéveseknek "A bölcsészet és művelődési történet" heti L órában. Az 1875-1Ö76-OS tanévben a fenti szabályzat szerint teljes négyévfolyamú Jog- és Államtudományi Kar formájában kezdte meg a kecskeméti intézet a tanévet. 8 tanszéket állítottak fel: 1. Római jog, 2. Jogbölcselet és büntetőjog, 3. Nemzet­gazdaságtan, pénzügytan és a magyar pénzügyi törvények, L, A magyar és osztrák magánjog, 5. Peres és perenkivüli eljárás - váltó- és kereskedelmi jog, 6. Sta­tisztika - magyar közigazgatási jog, 7. Jogtörténet és egyházjog, 8. Politika, ma­gyar közjog s a jog- és államtudományokba való általános bevezetés. Államszámviteltant, európai államok statisztikáját, oklevéltant, bányajo­got, tételes nemzetközi jogot, bölcsészet- és művelődéstörténetet, büntetőjogi lé­lektant és törvényszéki orvostant adtak elő speciálkollégiumok keretében. Az átszervezés során, 1875-ben, két új nyilvános, rendes tanárt /Beliczay Jónás, Keresztes János / és egy tanárhelyettest /Tassy Pál/ neveztek ki. A tanév végén pedig a nyolcadik tanszéket is betöltötték. Л speciálkollégiumok egy részét magántanárként - dijazás nélkül - vállalták Kecskeméti Lajos törvényszéki, Nagy Mihály városi orvos, Mádi János városi könyvelő tanácsos és Nagy Ferenc, a re­formátus liceum bölcsészettanára, A tanulmányi rendet 1889-ben módositotta a minisztérium. A változás csak a Л. félévnél kezdődött, ekkor a jogbölcsészet helyett a pénzügytant és a nemzetkö­zi jogot tették kötelezővé. A jogtudományi szak lett a harmadik és az államtudomá­nyi a negyedik évfolyam. A statisztika a jogtudományi szakra került át. A negyedik évfolyamon csak az első félév volt kötelező, mert a katonai szolgálatra bevonulók felmentést kaptak a 8. félév hallgatása alól. Anyagát igy egy félévre vonták össze, 60 •. illetve más évfolyamokra osztották be, A jogakadémián 1890-től tanitottak az új rendszer szerint, de az első év­folyam első félévében az előirtakon kivül kötelező volt a Bölcsészeti erkölcstan, a második évfolyamon a Művelődéstörténet. Az első évfolyam második felében a Leg­újabbkori egyetemes történet, a második évfolyamon a Közegészségtan, A negyedik évfolyam második felében 5 tanártól, 7 féle speciálkollégiumot adtak elő, a katonai szolgálat alól felmentettek részére.

Next

/
Thumbnails
Contents