Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Gabonaűrmértékek használata Kecskeméten a XVII—XVIII. században

e fogalmakat, a gazdaságtörténettel foglalkozók számára rendkívül fontos, hogy ezeknek a mértékegységeknek nagyságát, egymáshoz viszonyított arányát minél pontosabban meg tudjuk határozni. A fertály, e régi űrmértékegységünk Bogdán István megfogalmazása alapján ,,( . . .) egész szám negyed részének hasonló jelentésű német viertell, viertel szóból származó régi neve( . . . ) Ritkábban hossz-, gyakrabban űrés földmértéknél önállósult az egésznél, mint mértékegységnél kisebb rész neve."

3 A legutóbbi időkig egy nagyobb mértékegység negyedrésze értelemben használták a Kecskemét történetével foglalkozók is. Hornyik János, a város kiváló monográfusa is úgy vélekedett, hogy „Egy fertály vagy negyed száraz mérték nem jelentett egyebet, mint az e kötetben sokszor előforduló kassai köbölnek egy negyedét, vagyis egy közönséges vékát."

4 Buza János, aki a szomszédos Nagykőrös XVII. századi árviszonyait kutatta, figyelt fel arra, hogy ,,(...) fertály szavunk a XVII. században a Duna—Tisza-közének egyes területein mint űrmérték nem egy meghatározott mérő negyed része, hanem egy teljes mérő értelmében volt használatos ( . . . )". Becslése szerint a fertály 80—125 liter gabona befogadására lehetett alkalmas.

5 Valóban, szinte tetszés szerint gyűjthetünk adatokat arra vonatkozóan Kecskemét írott emlékeiben is, hogy a negyed szavunk és a fertály nem szinonimaként használatos : „Item 3 fertály kölestis vettünk ugyan ezen Totth Jánostol es egy negyedet. Egy-egy forintban tudván ide fertállyat, facit flo. 3, den 24."

6 „Buzat halasiaktul vettünk hat fertályt masfel negyedet 12 tallér és öt garason. Eodem die tizenöt fertály ós egy negyed búzát vettünk talléron és három garason."

7 Tehát a negyed a későbbiek során körülhatárolásra és meghatározására kerülő (itt még ismeretlen nagyságúnak kezelt) fertály negyedrésze volt. A fertály mint mértékegység Kecskeméten a XVIII. század első évtizedeiben is elég gyakran használt mértékegység, bár kétségtelen, hogy a 20-as évektől kezdve egyre gyakoribb lesz a véka említése. Valószínűnek látszik, hogy a szélesedő árucsere miatt az országos gyakorlattól eltérő elnevezés zavart okozhatott, nemegyszer félreértést eredményezhetett, s ennek kiküszöbölését is szolgálta a véka egyre általánosabb használata. 3. Uo. 166. 4. HORNYIK János: Kecskemét város története oklevéltárral, III. Kecskemét, 1862. 89. 5. BUZA János: Fertály szavunk XVI—-XVII. századi jelentés történetéhez. Magyar Nyelv 1974. 1. sz. 80—84. 6. Kecskemét város levéltára, 1509/c, 1677. 102. (Számadási lajstromok) 7. Uo. 1681. 19. Az adatok egész sorát lehet kigyűjteni a nagykőrösi számadáskönyvekből is. Pl. Sajtos Pap János bérének részét alkotta 1 fertály búza és 1 fertály köles. A kifizetés során négy negyed búza és négy negyed köles átadását rögzítették. Pest megyei Levéltár (később: Pm. L.) V. 208/a 1688—89. 14.