Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

A felsorolt adatok nem elegendők ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonhassunk le belőlük a pénzforgalomról. További városok és tájegységek forrásainak feltárása után erre is sor kerülhet. Azonban a rendelkezésünkre álló számok és folyamatok is lehetővé teszik, hogy egy-egy megfigyelést rögzítsünk. Kecskeméten, ahol a korábbi évtizedekben is fejlett volt a mezőgazdasági árutermelés néhány területe, gyorsan elterjedt a rézpént használata, és a lakosság körében még 1707 második felében is általánosan elfogadott és használt fizetési eszköz lehetett. Adataink azt is igazolják, hogy a rézpénzzel szembeni bizalmatlanság mindenekelőtt a feudális urak (egyházi és világi egyaránt) részéről nyilvánult meg. E tekintetben a kuruc és labanc érzelmű között nem volt különbség. A gazdag cívisek részéről is megnyilvánult vele szemben fenntartás, majd később elutasító magatartás, de még 1707-ben is a leggazdagabbak is adtak el jelentős számban jószágot részben vagy egészben rézpénzért. Figyelemre méltó az a tény is, hogy bár a kurucok katonai jelenléte 1705-től fokozatosan csökkent, a rézpénz forgalmazása a civis városban különösebb gondot nem jelentett. Minden bizonnyal az általános pénzhiány is hatással volt az iránta megnyilvánuló minimális bizalom fennmaradásában. Nem lebecsülendő azonban a város vezetőinek rugalmassága sem a különféle szolgáltatások behajtásakor, amely révén a máshol oly gyakran jelentkező feszültségeket megelőzték- A szabadságharc csaknem egész idején a legszegényebbek részben természetben, részben munkában róhattak le terheiket. A város mészárszékei még 1707 második felében is nagyobb mennyiségben fogadtak el rézpénzt. A súlyosabb feszültségek elmaradását természetesen lehetővé tette az is, hogy Kecskeméten még a békés években is kevés ingatlan cserélt gazdát. A nagyobb összegű pénzkölcsönzés is ritka volt. így a régi adósságok rézpénzben történő törlesztése nagyobb anyagi kárt nem okozhatott. Végül azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szabadságharc alatt is biztosított az állatokkal való kereskedés bizonyos mennyiségű ezüstpénz utánpótlást. A szabadságharc idején Kecskeméten távolról sem a rézpénz jelentette a legnagyobb csapást. A közvetlen fronthelyzetből adódó ismételt veszteségek évről-évre olyan nagy megrázkódtatásokat okoztak a lakosságnak, hogy mellettük a rézpénz okozta anyagi kár szinte jelentéktelen volt. 34. Magyar forint (Florenus Ungaricalis) 1. Forint