Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

A körmöczi arany forgalmát és forgalmi értékét csak 1695-től tudjuk nyomon követni. Korábban megegyezett a közönséges aranyéval az ára. Ettől kezdve tudatosan megkülönböztetik, hisz ágiója magasabb. 1695ben a Vacsi puszta bérében fizetett a város 60 körmöci aranyat. Ugyanez év főbírója Magó Mihály 13 „közönséges arany" mellett 892 körmöcit adott át utódjának.

140 A következő évek elszámolásaiban szereplő kisebb összegek közül kiemelkedik az 1699. évi elszámolás 493 körmöci és közönséges aranya.

141 A viszonylag széleskörű forgalomra utal, hogy több alkalommal fizettek vele adót. A váci püspöknek ebben a pénznemben fizette ki a város az árendát (106 arany), és feltűnik a székbírák elszámolásaiban is. A református egyház gondnoka pedig kamatra ad 30 körmöcit.

142 (L. még: aranyforint.) A fentiek alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a körmöci forgalmi értéke számottevően csak fél évtizeden át tért el a közönséges aranyétól.

143 29. Krajcár Az 1659. március 28-i királyi rendelet döntő fordulatot jelentett a magyar pénzverés történetében is. Nemcsak a tallérverést egységesítették, hanem mindenekelőtt a krajcár értékű pénzek veretesét is elrendelték minden egyes magyarországi verdében. Veretesre kerültek tömegesen a 15, 6, 3 és az 1 krajcárosok. Főleg a 15 krajcáros vált fontossá.

144 (L. garas, öreggaras.) Ennek ellenére még ekkor a krajcár elnevezés vidékünkön nagyon ritkán fordul elő. Ezek a veretek ugyanis szinte kivétel nélkül külön nevet kaptak: aprógaras, kisgaras, öreggaras stb. A krajcár kifejezéssel mindössze három alkalommal találkoztunk a XVII. századi forrásainkban. 1693. február 24. : „Banovics Kapitály urunk kezében adtam négy száz húszon hat németh forintot, hatvan németh kis pénzt, azaz 36 graitzart, mely csinál 66 magyar kispénzt, faciunt tall, háromszáz nyolcvan négyet, 66 kis magyar pénzt . . ."

14S 1695. március 27.: „Sup140. Szk 1695. 59. old. 141. Szk 1699. 3. old. 142. RE 1698. gondnoki napló. 143. Itt is szükségesnek tartjuk jelezni, hogy a tallér 1686-tól, ha külön nem jelzik a veretet, számítási pénz. Értéke 180 dénár, míg a vert talléré vagy „formális" talléré 210—240 dénár. 144. HUSZÁR L.: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok ... 1177—1178. old., ill. Kováts F.: Forint és krajcár 17—19. old. 145. Al 1693. 194. old.