Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

A forgalmi értékek változására utaló megszövegezések „A tatárok három rabért 1300 garast, vagyis 325 tallért vontak" — H. J. III. 90. 1 garas = 2 timon — H. J. II. 202. — helyben 1 garas = 40 dénár — adó 7 garas = 1 tallér — adó 6 garas = 1 tallér — apácák adaja 1560 garas = 656 forint ós 20 dénár — harács ,,a garast vették el in denariis 30" — kurucoknak fizetett adó Koháry Imrének küldtek fel ,,az Fiscus részéről való adót . . ." 100 forint = 55 tallér, 3 garas és 10 dénár Németek tartására tall 300 hátával . . . 4 garas = 160 dénár — adó 14 garas = 2 tallér — adó 1 tallér - 7 garas — adó 3 garas = 90 dénár •— adó 1 garas = 10 poltura — adó 1 garas = 8 poltura és 6 dénár — adó 1 garas = 9 poltura ós 3 dénár — adó 6 garas = 1 keresztes tallér — német adókönyv 5 garas = 1 oroszlános tallér — német adókönyv 4 garas egy forint (valószínűleg rénes forint) — sz. k. „itt való módon 7 garassával" a tallér •— sz. k. Győrből kölcsön kért pénz : Tallér hátával — német adókönyv. Az öreggaras forgalmi értékének vizsgálatánál figyelembe kell vennünk egyrészt a dénár értékének módosulását, másrészt a különféle tallérokhoz és az aranyhoz viszonyított értékének változását. E tekintetben sajátos kettősséget mutat. A kisebb értékű pénzekkel szemben ágiója nőtt, a tallérral és az arannyal szemben viszont csökkent az értéke. A török kiűzése után 30 dénárban állandósult árfolyama. A századfordulón a máriás garassal együtt a legfontosabb fizetési eszköz lett. (L. még: kongó, illetve öreggaras.)