Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján
semmiféle igavonóval, ami eleve szűkös keretek közé kényszerítette ezen családok termelő tevékenységét. (L. a XVIII. táblázat 5.) Egészében azt fogalmazhatjuk meg, hogy 1689-ben a legnépesebb rétegnek, a törpebirtokosoknak elenyészően csekély hányada rendelkezett a szántóföld megművelésének alapvetően fontos feltételeivel. A kisbirtokosok négyötöde, a középbirtokosok és a gazdag parasztok csaknem egésze, legalábbis döntően nagy hányada e feltételek birtokában volt. A korábbi évtizedek viszonyai ennél lényegesen kedvezőbbek lehettek! A felesbérlet tényleges gyakoriságáról kimutatásunk nem adhat pontos képet. Az itt fellelhető számok a dézsmajegyzékben félre nem érthető módon feltüntetett esetek alapján összegződtek. A felesbérlők lehettek nincstelenek, de közülük nemegy rendelkezett önálló szántófölddel, illetve kerttel is. Varga Géczi pl, aki ,,felibül két szőlőt müveit" és 10 köböl mustot fizetett dézsmaként, rajta kívül még tavaszi ós őszi búza, árpa, valamint köles után is fizetett dézsmát. Oskoda János, aki a fizetendő adó nagysága alapján közepes birtokosnak számítható, öt féle dézsma mellett fizetett még egy negyed árpát, „felibül valót". 60 Tekintettel arra, hogy ezekben a városokban a földtulajdon viszonyai sok tekintetben eltértek a nem hódolt területek állapotától, igen nehéz a megszokott terminológiát használni. Hisz a pénzes kertek, azaz a pénzen vásárolt ingatlanok tényleges tulajdont képeztek, a város által adományozott ingatlanok csak birtokjogot biztosítottak. A felesbérlet is egyfajta birtokjogot feltétlenül jelentett, így ennek a kimutatásból történő elhagyása indokolatlan lett volna. A felesbérlők külön történő kezelése eredményezi, hogy a XXVIII. táblázat „összesen" rovata nem mindig a 100%-ot jelzi. * * * Az összeírásban fellelhető adatok, adatsorok teljes feldolgozásához szervesen hozzátartozik az is, hogy kimutassuk, a feljegyzések alapján a kivetett porció befizetése milyen arányú volt, illetve az egyes rétegek között milyen eltérések tapinthatók ki. Ezen összesítés részben képes illusztrálni azt is, hogy a fizetőképesség az egyes rétegeken belül milyen mértékben változott. Bár kétségtelenül feltételezhető, hogy további befizetések is történhettek, amelyekről feljegyzés az összeíráson belül nem készült, de ennek valószínűsége kicsi lehet. így a rögzített adatok feltétlenül komoly tájékoztatást nyújthatnak e téren is. (L. a XXX—XXXI. táblázatot). 60 PmL V. 208/a, 1687. 164., Ш. 163.
