Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján

A CSELÉDEK ÉS SZOLGÁLOK VALÓSZÍNŰ SZÁMA AZ EGÉSZ VÁROSBAN (GERECZE PÉTER JÁRÁSÁBAN LÉVÓ ADATOK ALAPJÁN) Kisbirtokos Középbirtokos Gazdag összesen 1 cseléddel rendelkezik 16 36 8 60 2 4 8 12 3 20 20 5 4 4 idegen munkát folyamatosan alkalmazók száma összesen 16 40 40 96 a cselédek, béresek száma 16 40 76 132 a szolgálók száma 4 28 32 egész évre lekötött bérmunkát vállalók száma 16 44 104 164 het meg bennünket, hogy a két tizeden belüli összeírás között is jelentős eltérés mutatkozik. Éppen ezért a megnyugtatóbb eredmény érdekében a járás első tizedének adatait külön is feldolgoztuk. Az itt élő 77 adózó az összes adókötelezettnek pontosan tíz százalékát alkotta. (L. a XXIV. és a XXV. táblázatot). A két tizedre vonatkozó adatoknak együttes és különkülön történő feldolgozása azért sem felesleges, mivel ezek távolról sem a leggazdagabb tizedek, így az adataikból nyert következtetés még mindig egy minimum-szintet jelenthet. Az összesítések, illetve a rajtuk alapuló, az egész városra történő kivetítés révén a cselédek száma Nagykőrösön a XVII. század végén 2—300 között lehetett. Ezeket a mezőgazdasági bérmunkásokat az egyes rétegek itt is erősen eltérő arányban foglalkoztatták. Nagyon figyelemre méltó, hogy néhány esetben egészen csekély adóalappal rendelkezők is, akiket a feltüntetett vagyon és a kivetett adóösszeg alapján feltétlenül a kisbirtokosok közé kellett sorolnunk, rendelkeztek cselédekkel, tehát rendszeresen alkalmaztak idegen bérmunkát. Érdekes, de egyáltalán nem véletlen egyezés, hogy mindkét számítás alapján a középbirtokosok 43,5%-a tehát közel fele alkalmazott folyamatosan idegen munkaerőt. A járás második tizedében akadt négy olyan gazda is, aki két cselédet fogadott fel, ami azt jelzi, hogy ezen réteg jobbmódúbb tagjai olykor jelentősebb külső munkaerőt is igénybe vett. A gazdagok esetében azt látjuk, hogy az idegen munkaerő alkalmazása náluk csaknem általános volt még az ingó vagyon jelentős csökkenése ellenére is. A két tizedben 16 gazdag paraszt került nyilvántartásba. Ezek közül 10 gazdálkodó összesen 26 cselédet, szolgálót fogadott fel. 31* 483