Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján
földeket, milyen arányban vontak be adóztatásra. Az közismert, hogy Kőrösön régtől fogva folyt számottevő növénytermesztés is, de az egyes növényi kultúrák elterjedtségéről, a növénytermesztésben részvevők arányairól, illetve a terméseredményekről igen keveset, avagy semmit sem tudtunk. Tekintettel arra, hogy részben az egyes évek termései, részben a különféle ingatlanok birtoklása számottevően befolyásolta a város lakóinak vagyoni rétegződését, életkörülményeit, ezen terület figyelmen kívül hagyásával csak csonka képet lehet az itt lakók életkörülményeiről alkotni. Ezért látszik célszerűnek, hogy az összeírás évében rögzült dézsmajegyzék alapján felvillantsuk a Kőrösön kialakult viszonyokat. Az 1689. évi dézsmalajstrom nagy pontossággal követi az összeírás beosztását, sőt alig akad eltérés a nevek felsorolása, a nyilvántartásba vétel sorrendje között is. 54 így nem jelenthetett különösebb nehézséget az adózásra, illetve a dézsmálásra kötelezettek azonosítása. Még a leggyakoribb családnevek esetén is biztos tájékozódási alapot jelentett a névsorban való elhelyezkedés, pontosabban az a tény, hogy ugyanolyan rendszer alapján vették nyilvántartásba az egyes személyeket mindkét esetben, Igen ritkán fordul elő még az is, hogy azonos családnév mellett eltérő személynév jelenik meg, azaz elhalálozások, a vagyon családtagok közötti szétosztása nem zavarja a korábbihoz hasonló feldolgozást. Összesítéseink során számbavettünk minden itt fellelhető növényféleséget. E tekintetben is célszerűnek tartottuk, hogy a korábban alkalmazott vagyoni rétegződés alapján csoportosítsuk a dézsmálásra kötelezetteket. Ez az eljárás nemcsak a növénytermesztés révén nyújt újabb kitekintést a társadalom különböző területeire, hanem lehetővé teszi azt is, hogy az állatállomány és a különféle ingatlanok kapcsolódását, ezek együttes jelentkezését is érzékeltetni tudjuk, s ezáltal a város lakóinak vagyoni rétegződéséről, életkörülményeiről, gazdálkodásáról minden korábbinál pontosabb kép megrajzolását segíthetjük elő. A dézsmalastrom alapján a szőlő és a szántóföldi (ezen belül a kert) gazdálkodás eredményeiről kapunk többirányú tájékoztatást. Mivel a dézsmajegyzék adatait használjuk, egyrészt tekintettel kell lennünk bizonyos mérvű letagadásra, másrészt figyelembe kell vennünk azt, hogy több esetben eltekinthettek a nyilvántartásba vételtől, ha a terület, illetve a termés egy meghatározott szintet nem ért el. Ezért az itt felhasznált adatok egyfajta minimumnak vehetők, amelyeknél a valóságos terméseredmények minden 54 PmL V. 208/e, 1689. 62—158 .A dézsmajegyzék bevezető sorai: „Anno 1689. die 25 Julii. Készítetet ezen gestrum Buda Péter és Gál János uraimék bíróságokra. Az minden nevel nevezendő dézmák iránt hoc modo sequenti."
