Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján
nek jelzett családok 60%-a hosszú időn keresztül Kecskeméten élt és adózott. Kőrösön ez az arány lényegesen kisebbnek tűnik ugyan, de az a tény, hogy a más településről származók egy hányada a gazdák között szerepel, szőlővel rendelkezik, különféle termények után fizet dézsmát, érzékelteti, hogy a kényszerből érkezők nem csekély hányada hosszabb időre, sőt véglegesen itt is letelepedett. Több hasonlatosság mellett fel kell figyelnünk arra is, hogy a Kőrösön és Kecskeméten tapasztaltak számottevően el is térnek egymástól. Az nyilván a nagyságrendből adódik, hogy a Kecskeméten letelepülők több helyről származtak. Sokkal fontosabb számunkra az, hogy igen csekély azon települések aránya, amelyekből mindkét városba menekültek, költöztek. Nagykőrösön 1687-ben vidékinek, jövevénynek nyilvánított családok döntő többsége, 102 fő (58%) a viszonylag közeli településekről való. Ezzel szemben a Kecskeméten fellelhető jövevények közül csak 15,5% jött a környező falvakból, mezővárosokból. Nagyobb távolságról, más tájegységről Nagykőrösre 21 család érkezett (12%; Baranya, Szentmárton, Szentes, Vásárhely). Ezzel szemben Kecskemétre távolabbi helyekről 224 fő, a jövevények 68%-a jött. További különbségeket mutat a Kecskeméten és a Kőrösön fellelhető vidékiek vagyoni megoszlása is. Ott a nincstelenek és a törpebirtokosnak minősülők között a vidékiek aránya kisebb, mint a helyi lakosoké. A 11—50 forint közötti adófizetésre kötelezettek, tehát a kis és középbirtokokkal, vagyonnal rendelkezők között a vidékiek nagyobb arányban lelhetők fel mint a helybeliek. Igaz, a legmódosabbak között számuk, arányuk kedvezőtlenebb. Kőrösön ettől eltérő megoszlás állapítható meg. Itt a nincstelenek és a törpebirtokosok a menekültek 65%-át képezik, arányuk nagyobb, mint a két rétegnek az összlakossághoz viszonyított aránya (62,8%), ugyanakkor a gazdagnak mondhatók aránya nagyobb a menekültek között (7>' 7 %) mint az összlakosságban ugyanez a réteg. A két város közötti feltűnő különbség okaként gazdálkodásuk szerkezete szolgálhat magyarázatul. Miként ezt később részletesen is elemezni fogjuk, a kecskemétiek ekkor még mindenekelőtt a nagyállattartással foglalkoztak, míg a körösiek között a növénytermesztés jóval nagyobb súlyt képviselt, mint Kecskemét gazdálkodásában. Ezért a jelentősebb állatállománnyal menekülők inkább Kecskemétre igyekeztek, ahol állataik számára bővebben állott rendelkezésre legelő, mint a növénytermesztésre jobban igénybe vett körösi határban. Természetesen a migráció során még 1689-ben is többen távoztak Kőrösről. Ezek megoszlása (L. a XII. táblázatot) ugyancsak mutat egy-egy sajátosságot. A legfeltűnőbb talán az, hogy a 27 távozó közül csak 12-nél
