Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján

AZ EGYES RÉTEGEK CSALÁDSZERKEZETÉNEK MEGOSZLÁSA Töredék család Kiscsalád Nagycsalád Felnőtt testvérrel együtt összesen 1 2 3—4 5— 2 3—4 6— Nagycsalád Felnőtt testvérrel együtt összesen felnőttel felnőttel Nagycsalád Felnőtt testvérrel együtt összesen nincstelen 63 8 8 1 36 68 3 3 I 188 törpebirtokos 66 20 18 3 59 118 7 6 1 .'ÍN kisbirtokos 12 2 4 25 ,86 9 12 3 153 középbirtokos 4 2 3 1 9 56 11 3 3 92 gazdag 1 ~1 1 ~2Ö 16 1 3 ! Тз Összesen : 145 32 28 10 130 348 46 25 10 774 %-os megoszlás: 18,7 4Д 3,6 1,3 16,8 45,0 5,9 3,2 1,3 774 Mindösszesen: || 215 524 35 ezek száma minden bizonnyal nagyobb, de minden kétséget kizáróan más esetekben ez a tény nem igazolható. Külön számoltunk azokkal a családokkal, melyekben a családfő fiútestvére is jelen van. Joggal tételezhetjük fel, hogy a háztartáson belül olyan két testvért vettek nyilvántartásba, akik mindketten házasok voltak. Ezt a felnőttek viszonylag nagy száma is valószínűvé teszi. Ezt a közösséget nem lehet azonosnak venni a háromgenerációs családdal, de túl is mutat a tényleges kiscsalád keretein. (L. a VII. táblázatot). Kőrösön a XVII. század végére kialakult családmodelleket vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy a töredékcsaládok aránya meglehetősen magas, az összes családnak több mint negyed részét alkotta. Igaz, hogy a 4—5 felnőttel rendelkező töredék családokon belül, miként erre már utaltunk, elképzelhető egy-egy kiscsalád-mag, de ezek aránya igen kicsiny, ezek levonásával is 25% fölötti a töredékcsaládok száma. Sajnos, hasonló XVII. századi feldolgozás hiányában nincs lehetőségünk arra, hogy más mezőváros vagy egyéb jellegű település családtípusaival a körösit összehasonlítsuk, így önmagukban ezek a %-os arányok jelenleg kevesebbet mutatnak, mint amit hasonló feldolgozások birtokában majdan érzékeltetni tudnak. Ugyanakkor csekély reális alapja lenne annak, hogy a XVIII. század derekának, második felének paraszti családmodelljeivel vessük ezeket össze, különösen akkor, ha ezek egészen más tájegységeken jöttek létre, hiszen a hódoltság és a felszabadító háborúk évtizedei nyilvánvalóan egészen sajátos közösségeket hoztak létre, amelyek a következő évtizedekben az alföldi mezővá-