Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján

AZ ADÓZOK VAGYONI RÉTEGEK SZEKINTI MEGOSZLÁSA TIZEDENKÉNT Tized Nincstelen Törpebirtokos Kisbirtokos Középbirtokos Gazdag összesen I. 26 45 20 12 5 108 II. 22 45 22 13 2 104 III. 23 55 19 10 3 110 IV. 19 36 21 10 4 90 V. 29 13 11 13 9 75 VI. 16 38 20 15 4 93 VII. 20 28 13 6 10 77 VIII. 33 38 27 13 6 117 Összesen 188 298 153 92 43 774 IV. táblázat AZ ADÓZÓK VAGYONI RÉTEGEK SZERINTI %-OS MEGOSZLÁSA TIZEDENKÉNT Tized Nincstelen Törpebirtokoc Kisbirtokos Középbirtokos Gazdag összesen I. 24,0 41,7 18,5 11,1 4,6 100 II. 21,2 43,3 21,1 12,5 1,9 100 III. 20,9 50,0 17,2 9,0 2,7 100 IV. 21,1 40,0 23,3 U,l 4,4 100 V. 38,6 17,3 14,6 17,3 12,0 100 VI. 17,2 40,8 21,5 16,1 4,3 100 VII. 25,9 36,6 16,8 7,7 12,9 100 VIII. 28,3 32,5 23,0 11,1 5,1 100 Összesen ! 24,3 38,5 19,8 11,9 5,5 100 szinte megoldhatatlan feladatok elé kerül a történész, mivel még a török források is hiányoznak.

33 Alig kedvezőbb a helyzet azoknál a városoknál, melyekben fennmaradt a XVII. századi összeírások, lajstromok egy része. Még az ezekben felsorolt adózók számából is igen nehéz az itt élő családokra, főként pedig a teljes lélekszámra következtetni. A becslésszerü adatok csak erős kritikával használhatók fel.

34 Feltétlen megszívlelendő az az alapállás, 33 BAKÁCS István: A török hódítás korának népessége. In: Magyarország történeti demográfiája. Szerk. Kovacsics József, Bp. 1963. 133. 34 Hornyik János Kecskemét lakosságát a hódoltság végén 20 000 főre becsülte. Eltúlzott voltát érzékelteti, hogy egy évszázaddal később, a II. József kori összeírás során a városban 21 000 fő élt.