Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

AZ ARANY FORGALMI ÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA A FÖLDESŰRI CENZUS KIFIZETÉSE SORÁN Az aranyveretek értékének -0-.Г Az aranyveretek és a fontosabb pénznemek számszerű jelzése a fontosabb Ev értékének arányára utaló megszövegezések pénznemekben tall. gar. tim. den. 1667 Báthori László adajára ... az aranyat három forintban vette el . . . — — — 300 1673 Wesselényiek : 220 aranyért 440 tall. 2 — — — 1676 Kohárinak : 400 aranyért 800 tallér 2 — — — 1676 Kohárinak : nyolcszáz tallért aranyul, négyszáz aranyat 2 — — — 1677 nagyszombati püspöknek : száz aranyért 220 tallér 2,2 — — — 1680 Kohárinak : 400 aranyat 800 tallérért 2 — — — 1684 Kohárinak: 274 arany garas pénzül 15 garas volt 16 — — 1686 Győrből hoztak 100 aranyat = 2000 tallér 2 — — 3. Attyafias kettős arany Sajátos népi elnevezés. A szakirodalomban hasonló név ismeretlen. Valamelyik ritkán előforduló külföldi arany elnevezése lehet. Forrásainkban csupán egyetlen alkalommal találkoztunk vele 1695-ös adókönyvben: „Adott egy Attyafias kettős aranyat tall 5, gr 4." Tehát a körmöci arany értékében foglalták el. 4. Besling A hódoltság alatt feltűnt és rövid ideig forgalomban levő külföldi pénzek egyike. Csak 1663-ban találkozunk vele, de ekkor több alkalommal is feljegyezték forgalmát. „Az Csillagos Vezér amikor elsőben fel jött Buda ala táborban, Az Kelen földén való táborban attanak volt árpa arraban tall. 160: timon, renös, oroszlános, besling, ospora . . ." Ugyanezen a lapon található az alábbi feljegyzés: „Szolnokból hozott bíró uram hat soot f. 6, d. 60. Adott rea 3 oroszlanyost, 2 beslingot." Az újabb fejlegyzés útiköltségre történő fizetést rögzít: „Bán Gergely, hogy az fejedelem eleiben ment Isakra, attunk neki 4 beslingot." A hódoltság területén való széleskörű elterjedtségét jelzi az alábbi eset: „Marattanak volt 11 tallérra való rosz beslingok, azokat is Szent György napkor ala küldöttük Szegeddé, csizmákra." Az