Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
A migráció Kecskeméten 1662—1711 között
A kezdődő évszámot úgy választottuk meg, hogy az még lényegében a felszabadító háborúk előtti állapotokat érzékeltethesse. A záró dátum a Rákóczi-szabadságharc kirobbanását megelőző állapotokat rögzíti. Természetesen figyelembe kell vennünk, hogy a húsz tized közül egyetlen egynek a vizsgálata, azaz az összes vidékinek csak 5,77%-a viszonylag szűk merítés, néhány egyértelmű következtetés levonására mégis feltétlenül alkalmas. Összesítésünk szerint a vidékiek nyilvántartásában szereplők mindegyikét figyelembe vették az 1689-es porció beszedése során, de teljes számban egyetlen más esztendőben sem lelhetők fel. 1703-ban Balogh János hadnagy volt, így adómentes, neve viszont fellelhető a lajstromban. Bíró Gyurka és Borbély Mihály neve helyett Biró Györgyné és Borbély Mihályné van feltüntetve, kik valószínűleg özvegyek, adómentesek lettek. így őket érthetően a számítások során ez évben is figyelembe vettük. A nyolc lajstrom mindegyikében hét adófizető lelhető fel (36,8%), 17 de azok száma, akik 1683-tól 1703-ig egy-egy esettől eltekintve fellelhető: 11 (azaz 57,9%). Ennek alapján jogos a megfogalmazás, hogy az ún. vidékiek 60%-a hosszú időn keresztül Kecskeméten lakott, gyakorlatilag a város rendes lakosának számított. Állításunkat megerősíti az is, hogy a fennmaradó 8 adózó közül hét legalább 10 éven át itt lakott, adózott. Egyébként az tény, hogy az 1703-as jegyzékben négy adózó nincs feltüntetve, nem jelenti, hogy a városból feltétlenül el is távoztak, csupán az a biztos, hogy adózásra nem kötelezték őket. Ezen összesítés egyik legfontosabb tanulságaként azt fogalmazhatjuk meg, hogy a nyilvántartásba vett 351 személy döntő többsége nem futólagosan került Kecskemétre, hanem a szó szoros értelmében vett migráció során. Itt le is telepedtek, végül kecskemétiekké váltak, magukkal hozván korábbi szokásaikat, ismereteiket, s így számottevően hatottak a régóta itt élőkre. Sajnos a migrációnak hasonló jellegű feldolgozására a választott időszakon belül még senki sem vállalkozott, így itt arra nincs lehetőségünk, hogy érdemi összehasonlítást végezzünk. Tekintettel arra, hogy az egy helyről kikerülő, és az iratok nagyarányú pusztulása miatt nem kis mértékben esetlegesnek mondható összeírásokból levont következtetéseket fönntartással kell kezelni, Nagykőrös város hasonló időszakából fennmaradt lajstrom néhány adatát célszerű itt rögzíteni, hogy az esetlegesség minél kisebb körre szűküljön. Ennek révén egy-egy eltérő sajátosság kiemelésével a kecskeméti viszonyok is karakterisztikusabbá válhatnak. 17 Célszerűnek látszik a %-os arányt is megadni, mivel bizonyos következtetések az összes vidékire vonatkozóan így könnyebb lehet.
