Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben

E fenti számok is azt érzékeltetik, hogy — bár feltétlenül be kell kalkulálnunk, a napszámosok számára távolról sem volt biztosítva a folyamatos munkalehetőség — kizsákmányoltságuk foka és intenzitása közelről sem volt akkora, mint a szó szoros értelmében vett cselédeké, illetve pásztorok többségéé. Egyben azt is jól érzékelteti a fenti számsor, hogy a konvenciósok egy része lényegesen kedvezőbb helyzetben volt mint a napszámosok tömege. Nemcsak a folyamatos munkát biztosították a csaplár, a szakácsnő számára, hanem bérük is lényegesen magasabb volt. Befejezésül nem lesz felesleges az alábbi összehasonlítás sem, amely egy könnyen áttekinthető táblázat révén elvégezhető. Ezen néhány felvidéki város adatait vetjük egybe a helyi napszámbér átlagával, a napi 18,5 dénárral.

118 (L. a XIII. táblázatot.) XIII. táblázat A FELVIDÉKI. ILLETVE A KECSKEMÉTI NAPSZÁMBÉREK ARÁNYA Helynév, ill. foglalkozás A napi bérük dénárban Napi bérük a kecskeméti napszámbér %-os arányában Nagybánya (pénzverde) vasmetsző 50 270,3 választók (átlag) 28,75 155 pénzverők (átlag) 26,55 144 „szón mester" 25 135 gáliekő főzök mester 33,3 180 munkások (átlag) 17,5 94,6 Nagyszombat ácslegóny 30 162 napszámos 20 108 Besztercebánya ácslegény 30 162 Lőcse napszámos 24 129,7 A tényleges összehasonlításra a napszámosok, illetve a munkások bére a legalkalmasabb. A nagybányai gáliekő főző munkások napi bére alacsonyabb volt mint a kecskeméti napszámosé. Ez esetben még arra is lehet utalni, hogy az nem kapott kosztot, bár az is kétségtelen, hogy munkakörülményei és munkaideje kedvezőbb lehetett. A másik két városban levő nap118 KAZIMIR: Adalékok a XVI. és a XVII. századbeli árak és bérek fejlődéséhez 172—204., ill. ESZE Tamás : A nagybányai pénzverőház számadásai 1666—1667. Numizmatikai Közlöny 1967—68. 74—75.