Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben
másik közhasználati cikkről, a nadrágról is. A pálinkafőző konvenciós szerződései közül az 1671. évit tudjuk az alábbi elemzésünk során legjobban hasznosítani. Azonban ebből az évből csak egyetlen alkalommal találunk feljegyzést a nadrág árára, mely 780 dénár volt; ugyanakkor tudjuk, hogy 1678-ban 67 dénáron, 1672-ben pedig 80 dénáron vettek a szolgák számára nadrágot. Tehát a természetbeni bérrészek értékének kiszámításakor nem járhatunk el mechanikusan, mert így jelentős torzításokat idéznénk elő. Figyelemmel kell lennünk minden alkalommal az illető személynek a társadalomban elfoglalt helyére is az áru értékének meghatározásakor. Hasonló körültekintést kell tanúsítanunk, ha egy meghatározott áru értéke a rendelkezésre álló adatsorból feltűnően kiugrik. Fejes Máté nyáj juhász 1677. évi bérében készpénz helyett 28 bárányt kapott. A bárányok árára vonatkozóan az időben legközelebbi adat 1674-ből származik, amikor egy bárányért 120 dénárt adtak. Több adat ebből az évből sem áll rendelkezésre. Ezt megelőzően 1662-ből, ezt követően pedig 1683-ból van adatunk, amikor egy báránynak az ára 60, illetve 63 dénár volt. Nyilvánvalóan az a helyes, ha több évből származó adatok súlyozott átlagát vesszük figyelembe. 116 Ennek alapján olyan értékeket kapunk, amely a legutolsó készpénzben történő kifizetésekhez közel áll, így a valóságnak biztosan jobban megfelel. 1671-ben 19 forint, 1674-ben 18 forint, 1678-ban 20 forint készpénz volt az „egész ruha" mellett a bérük. A bárányok árának a fenti módon történő kiszámítása alapján a konvencióban megszabott 28 báránynak az értéke 2240 dénár körül lehetett. Érdemes megjegyezni, hogy az előző években 25, illetve 27 bárány is szerepel náluk fizetségként, melyeknek értéke 2000, illetve 2160 dénárnak felelt meg. A fentiek alapul és figyelembe vételével lehetőség nyílik arra, hogy egyetlen esztendőre konkretizálva a különféle foglalkozású munkavállalók teljes bérét pénzben meghatározzuk ós néhány szempontból elemezzük, illetve összehasonlítsuk. A jelzett év (ill. évek) konvenciós szerződései alapján a kb. másfél tucat foglalkozást képviselő munkavállaló bére az alábbi képet mutatja. (L. a VIII. táblázatot.) A bérek nagyságrendje és a foglalkozások jellege alapján négy jól elhatárolható csoport rajzolódik ki. Ezen választó vonalak még egyértelműbbé válnak, ha az egyes bérek egymáshoz viszonyított arányát is figyelembe vesszük. Ezek a csoportok az alábbiak : 1. értelmiség: prédikátor, iskolamester (tanító) és a jegyző 2. a mészáros, a csaplár és a szakácsnő 116 L. első kötet 224. oldal.
