Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben
Helységnév Távolság Kecskeméttől km-ben Év maximum A kifizetett összeg dénárban meghatározva minimum | eset átlag 1666 15 15 1 15 1667 20 14 3 18 1670 40 40 2 40 1682 36 20 3 25 Tarján 170 1683 80 80 1 80 Vásárhely 91 1670 24 24 1 24 Vecsés 82 1682 24 24 1 24 Verebély 162 1676 216 216 1 216 érthetően nem kaptak pénzt. Azokban az esetekben, ahol kiszámítható az egy napra jutó fizetség, az összeg a napszámbérekhez állt közel, illetve annál valamivel nagyobb volt. A hosszabb távolságoknál a növekvő veszély tényét is minden bizonnyal beszámították, így történhetett meg az, hogy egy-egy esetben jelentős összegeket kellett a városnak kifizetni. Közismert, hogy a nagyobb hódoltsági városok számottevő önállósággal rendelkeztek, miközben több tekintetben ki voltak szolgáltatva mind a töröknek, mind földesuraiknak. A drágán „megvásárolt" részleges önállóságuk lehetővé és szükségessé is tette, hogy időről időre megvédjék jogaikat, lehetőleg kisebbítsék terheiket. Ennek érdekében közvetlen kapcsolatba kerültek Budával és Istambullal éppúgy mint Béccsel, a Felvidéken székelő nemesi megyével, vagy a Füleken levő leghatalmasabb földesurukkal. A velük való levelezés, kérelmezés, esetenként alkudozás rátermettséget, helyes nyelvismeretet egyaránt megkövetelt. Ennek köszönhető, hogy néhány személy évről-évre feltűnik e küldöttek között. Iványosi Jakab, Kovács István, Sági János, Kovács Péter stb. oly gyakran van úton, hogy egyik-másik esetében szinte foglalkozás szerű tevékenységre gondolhatunk. „Kovács Péternek Erdélyben kétszer való járásáért és becsi, pozsonyi kettszer való járása, és füleki, nagyszombati postassagaért beirt egy summában meghfizettünk : tall. 15." 102 Ez az összeg a nótárius ez évi készpénz fizetésével volt egyenlő. E „követjárás" foglalkozás szerű végzését még jobban illusztrálja a vele történt következő évi elszámolás. „Kovács Péter postaságáról A(nno) 1678. Elsőben gróf Erdődi György urunkhoz küldöttük Kovács Pétert Szomolyá102 Sz. k. 1677. 113.