Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben

tatásokról", melyek alapján a valósághoz közelebb álló képet tudunk alkotni e jelentős réteg jövedelméről. Legelőbb azokról a mesterekről célszerű szórni, akik rendszeresen dolgozhattak a város számára, és így egyfajta munkavállalói viszonyba kerültek a tanáccsal. Legtöbb és legegyértelműbb adat a lakatos—órás ezirányú tevékenységéről, illetve díjazásáról maradt ránk. „Lakatos Péternek esztendőt által való fizetésére orahoz valo latasaert s gondviseléséért adtunk flo 12." „Lakatos munkajaertis, csizmapatkolasert, kit a bíráknak, kit a hatalmasoknak és puska igazításért fizettünk flo 6, den. 6."

65 A „fillérre", helyesebben dénárra menő pontossággal rögzített és meghatározott összeg arra utal, hogy a lakatos által végzett egyes munkálatok díját folyamatosan feljegyezhették, s a bíró választások előtt a summát kifizették. 1671-ben szövegezett megfogalmazás szerint: „Az órás mester bérire adtam flo. 8."

66 1 674-be az órák gondozásáért 12 forintot, egyéb munkájáért 1 tallért kapott Lakatos Péter.

67 1681-ben minden kommentár nélkül jelzik: „órás mesternek adtam 5 tallért."

68 1683-ban ismét bérként említik azt a két aranyat, melyet adnak számára.

69 Ennek értéke is 12 forint. 1684-ben két részletben kaphatta fizetségét: „Lakatos Istvánnak esztendeigh való munkájáért fizettem 28 garast, azaz tall(ér) 4.", ill. „Órás mester bérire fizettünk 30 garast, munkájára fizettünk f. 5, den. 20." „Óra csinálásáért fizettem 52 garast."

70 Hasonló, ha nem is eimyire egyértelműen folyamatos munkakapcsolat alakult ki néhány más mesterrel is. „Szűcs mester embereknek esztendőt által törököknek és egyéb hatalmasoknak munkálkodásokért bért adtunk flo. 23." „Szíjártó Andrásnak mind készületeivel két nyereg arrat es hüvelyek szijak arat, melyet esztendőt által hatalmasoknak el hordtunk, fizettünk flo. 13, den. 4."

71 Azt tapasztaljuk, hogy a város rendszeresen nem alkalmazott csőszöket, vagy legalábbis az év egészére nem fogadott fel. Valószínűleg ezért nem található a bérükre utalás a többi alkalmazott konvenciójának nyilvántartása között. Viszont hosszabb időre és alkalmi jelleggel is gyakorta fogadhattak fel csőszöket a szétszórtan fellelhető feljegyzések szerint. „Kazari 64 Végrendeletek, 1684. 65 Sz. k. 1676. 106. A jelzett hatalmasokon a török és tatár katonákat, tiszteket kell értenünk. Erre több egyértelmű utalás történik a korabeli bejegyzésekben. 66 Sz. k. 1671. 34. 67 Sz. k. 1674. 47. 68 Sz. k. 1681. 52. Ez ugyancsak 12 forintnak felel meg. 69 Sz. k. 1683. 22. 70 Sz. k. 1684. 67., ill. 69. A négy tallér ekkor 11 forint 20 dénár értéknek felel meg Kecskeméten. A 30 garas 12 forinttal volt egyenlő. Illetve : Rk gn 1682. 71 Sz. k. 1676. 107., ill. Sz. k. 1677. 119.