Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711
Az aranyveretek értékének Az aranyveretek és a fontosabb pénznemek számszerű jelzése a fontosabb értékének arányára utaló megszövegezések pénznemekben tall. gar. tim. den. ,,14 aranyat megh fizetvén 15 garassával. . ." (R. E.) 55 — 15 — — 1687 egy arany 2 tallér — adó 2 — — — négy arany = 16 Ft 80 den. — adó — — 420 1688 egy arany 4 Ft — adó tíz arany teszen tallér 23, garas 2 •— 400 — sz. k. — — — 420 104 arany = 242 tallér és 4 garas — — sz. k. — — — 420 1689 egy arany = két tallér ós 2 garas — adó — — — 420 öt arany = 12 tallér és 2 garas -— adó — — — 420 egy arany = 14 garas — adó — 14 — — 31 arany = 108 Ft (rénes) •—. sz.k.töredék — — — 418 25 arany = 87 Ft 50 den. (rénes!) — sz. k. — — — 419 2 arany = 7 Ft (rénes !) — sz. k. — — — 420 100 arany — 233 tall, és 2 gr. sz. k. — — — 420 1690 100 arany facit tall. 233, gar. 12, hátával — — — 420 1 arany = 2 tallér és 2 garas — adó — — — 420 1691 1 arany = 4 forint és 20 den. — adó — — — 420 1693 két ezüst tallér egy aranyban jár — Kohári 2 — — •— 1695 1 arany = tallér 2 garas 5 •— adó egy Attyafias kettős aranyat tallér 5 — — — 510 garas 4 — adó — — — 510 „három arany volt 17 garasban adta . . ." (R. E.) — 17 — — „három arany = 8,5 tallér" — adó — — — 510 egy körmöcit három tallérban — adó — — — 540 egy körmöci : 5 forint és 40 dénár — adó — — — 540 „60 körmöczi forint tall. 180" — adó — — •— 540 „három tallért idest egy aranyat" — — — 540 55. Az arany dénárértékében a török kiűzése után azonnal számottevő csökkenés jelentkezett. Ez is azt igazolja, hogy az értékpénzek ágiójának növekedése a háborús események és a közbiztonság további romlásával, a külkereskedelem leszűkülésével magyarázható. A fellépő zavar minden bizonnyal több téren érezhető lehetett, hisz nemcsak az aranynak dénárban kifejezett értéke csökkent tetemesen, hanem a tallérra és a garasra történő átváltás is számottevően módosult. Ezzel magyarázható, hogy bizonyos visszaélések is történhettek. Az 1687. évi számadási könyv S. oldalán levő bejegyzés szerint „Debreceni Szalonnás legény, ki nem akarván az aranyat elvenni különben gar(as) 12, bírságoltatott den(ár) 90." Mivel helyi próbálkozásról nincs hasonló feljegyzésünk, és a kirótt összeg sem jelentős, valószínűnek tarthatjuk, hogy a megváltozott, pontosabban a visszaállt arányok hamarosan elfogadottá váltak.
