Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben

tossággal következtetni mind a juhos gazdák számára, mind a tulajdonukban levő juhok mennyiségére. Az alábbi összesítésünk során öt évből gyűjtöttük ezen összeírások adatait. Ezzel párhuzamosan öt csoportra osztottuk a dézsmabárányt beszolgáltató gazdákat, hogy a vagyoni rétegződést, illetve a felszabadító háború éveiben a juhállomány csökkenését egyaránt érzékeltetni tudjuk. (L. az V. táblázatot.) V. táblázat A DÉZSMABÁRÁNYOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA KECSKEMÉTEN A HÓDOLTSÁG UTOLSÓ ÉVTIZEDEIBEN

47 Év 1—5 6—10 11—20 j 21—50 51— összesen 1 Gazdák Év bárányt adtak összesen 1 száma 1662 6 9 9 5 1 449 30 1667 8 5 4 4 — 326 21 1678 52 22 11 9 1 829 95 1680 65 13 12 6 693 96 1685 55 10 4 — 223 69 Bizonyosra vehetjük, hogy legalább a tíznél több dézsmabárány beszolgáltatására kötelezett gazdák többsége idegen munkaerőt is alkalmazott. Nem szólva arról, hogy kisebb juhállománnyal rendelkezők tucatjai maguk, illetve családtagjaik közel olyan körülmények között éltek és dolgoztak, mint a szegődött juhászok. Tehát számottevő társadalmi csoport életfeltételeire utal a város szolgálatában álló nyájjuhászok, fejőjuhászok, sajtnyomók, kospásztorok, isztrongahajtók, bére és a számukra biztosított egyéb juttatás. Kecskemét város tanácsa évszázadokon át széleskörű önálló gazdálkodást folytatott.

48 Ennek volt része a juhászat is. Méretének érzékeltetésére két adatot idézünk, amely egyben utal a hasonló nagyságrendű nyájak sajátos összetételére is. 1663-ban „Szent Dömötör napkor az varos juhait megh számlálván es megh billegezven, az örege volt 293 (...). Az bárányok melyeket bellegh ala vetöttünk, 52. Mindenestül 345. Azután hajtottunk oda 15 öreg kost, öt kos bárányt. Die 1. Novembris olvastunk János nevű juhász eleiben mindenestül bárányok és juhokkal 363 johott." A másik feljegyzés 1668. május 26-án kelt: 47 A kimutatás a jelzett évek adólajstromaiban fellelhető bejegyzések alapján készült 48 Ennek részletes feltárására még senki sem vállalkozott. Az önálló gazdálkodás tenyéré a forrásokon túl sok szór utal Hornyik is munkáiban. A város önálló ménest is tartott fenn kisebb megszakításokkal. Erre vonatkozóan 1. RUSVAY Kálmán: Kecskemét város ménese. In: Bács-Kiskun megye múltjából I. 53—80.