Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben

annak, alapján módosul, hogy a különféle ruházati cikkek közül milyet, hányat alkudott ki a munkavállaló. Bár néprajzi szempontból is igen érdekes lehet csaknem minden egyes szerződés, valamennyi közlésétől el kell tekintenünk és csak a legtipikusabbnak látszók közül ismertetünk egyet teljes egészében. 1675. ,,Szana Mihályné szakács asszony béri tall. 14. Egy rasa kurdi beilés, sinor, egy róka bőr, szederjes fejtü szoknya, két sing fej tű, egy vég török vászon, ket par cszizma kordován, ket ümegh vál, három főre való, két futa, egyik selyem alyu, másik köz(önséges). Solutio: rására tall. 3, item f. 4 d. 80, item egy pár csizma tall. 1, két futa megh vagyon adva, ittem f. 3, d. 25, fejtőre attunk tall. 2, bagariára, posztóra d. 60, valra való bársonyra 2, futaért tall. 1." Ez a felsorolás lényegesen gazdagabb mint a Hornyik által 1600-ból közölt legrégibb hasonló szerződés.

41 A felsoroltakon kívül még az alábbi ruhaféleségek, öltözködési kellékek, ruhaanyagok tűnnek fel a szerződések szövegében: perpetula szoknya, zobbony, szederjes zobbony, saru, gyolcs, patyolat, muhar mente, öv, bagaria szoknya, előkötő, szederjes rása kötő, fekete bársony, szoknyának való fajlandis, ingnek való buljavászon, kürdinek való szederjes rása, zöld bársony, fakó kötő, fekete rása kötő, fekete rása kurdi bélésével, fekete bagaria szoknya, muhar vállra való. E nem csekély variációs lehetőséget biztosító felsorolás jelzi, hogy a város vezetői nem jártak el mereven, az egymást elég gyakran váltó szakácsasszonyok igényeit figyelembe vették. A szakácsasszonyok konvenciójában feltüntetett ruházattal annál is inkább érdemes volt részletesebben foglalkozni, mivel a történelmi és a néprajzi szakirodalom egyaránt hangsúlyozza, hogy a cifra öltözködés, a színes ruházkodás a hódoltság területén tilos volt. Ezek a lényegében csaknem cseléd számba menő alkalmazottak, bár viszonylag magas bért kaptak a város alkalmazottjainak többségéhez képest, semmiképpen sem tartozhattak a civis társadalom felső rétegéhez. Ha az ő ruházatuk ilyen változatos és színes, elképzelhető, hogy milyen lehetett a tőzsérek lányainak, asszonyainak öltözéke.

42 Ezek szerint a tilalmak kevés eredménnyel járhattak. 41 HORNYIK: i. m. II. 75—76. 42 Ezt emeli ki SZAKÁLY E. is: Balázs Deák ... 362 .Ezzel szemben GÁBORJÁN Alice: Magyar népviseletek Bp. Corvina é. n. a cifrálkodás elleni harcot, a város vezetőinek szigorúságát hangsúlyozza. A ködmönnel kapcsolatosan a szakirodalomban fellelhető megállapítások bizonyos korrekciójára van szükség. GÁBORJÁN Alice idézett munkájában (22. old.) az alábbiakat írja: „A paraszti ködmennel kapcsolatos első adat 1698-ból való, amikor is Kecskemét városa pálcabüntetésre ítélt cifra ködmönéért egy juliászt (...) A büntetés 22 Bács-Kisikun megyei Ijeviéltár kiadványai IX. 337