Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

AZ ARANYVEHETEK ARÁNYA A VÁROSI TISZTSÉGVISELŐK ELSZÁMOLÁSAIBAN Év Az arany db száma Az arany %-os aránya az egész összegben Az elszámoló 1662 600 49 főbíró és adószedő 1669 60 23,8 főbíró 1673 120 50,1 török adó 1677 224 98 székbíró 1677 18 1,2 főbíró 1680 14 1,3 főbíró 1680 26 2,7 adószedő 1682 46 4,5 Dallos István 1683 94 10,3 derék pénz introitusa 1683 27 15,2 vásárbíró 1683 30 3,6 adószedő 1683 30 3,4 török adó kifizetlse 1684 104 9,8 főbíró 1684 60 22,1 dézsma bor haszna 1684 75 42,4 bor haszna 1684 91 21,2 főbíró 1687 20 4 főbíró 1687 29 97,6 a város számára felvett kölcsön 1687 212 96,0 a város számára felvett kölcsön 1696 7 2,2 főbíró 1696 905 82,4 főbíró 1696 22 29,4 m ásod bíró 1696 150 98,4 adószedő 1696 42 20,4 székbírák 1696 5 20 kisbírák 1697 1318 71,2 főbíró 1697 137 57,8 adószedő 1697 8 38,7 másodbíró 1697 4 73,8 vásárbíró 1697 3 26,6 kisbírák 1697 1470 44,7 summa generális 1698 82 13,4 adószedő 1699 493 62,7 adószedő 1701 48 39,1 székbírák 1703 54 7,2 főbíró 1703 39 19,1 székbírák 1704 54 23,2 főbíró Kétségtelenül nagyon fontos és jellemző lehet, hogy egy-egy pénzféleség milyen területeken kerül forgalomba, de éppoly fontos számunkra, hogy a többi pénznemhez viszonyított arányát is nyomon tudjuk követni. Szerencsére forrásaink erre is adnak lehetőséget.