Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Az árak alakulása Kecskeméten 1662—1790

jegyzést tartalmaz. Lényegesen bővebb és folyamatosabb itt is a XVIII. századi anyag.

12 Munkánk során tudatosan törekedtünk egyetlen város, Kecskemét adatainak feldolgozására. E törekvésekben szakirodalmunk korábbi tapasztalatai is megerősítettek. Wittman Tibor is hangsúlyozta, ,,[...] a mezőgazdasági és ipari cikkek árának viszonya és kölcsönhatása egy helyen jobban lemérhető [. . .]"

13 Wellmann Imre tanácsa szerint: ,,A területi alapon történő elindulás előnye: a szilárd megalapozás és az életszerűbb ábrázolás [. . .]. A kutató az ilyen helyi mélyfúrás során juthat leginkább közel álló, a parasztság életét közvetlenül, torzítás nélkül tükröző forrásanyaghoz."

14 Makkai László is a nagyobb egységek átfogó vizsgálata helyett előbb több, kisebb időpontra kiterjedő mélyfúrást tart célravezetőnek.

15 A választott időszak első szakaszán belül a források jellege arra ösztönzött, hogy a gyűjtés módját az adatanyaghoz idomítsuk. Ezen közel másfél évszázadnyi időt az adatvétel gyakoriságát illetően két szakaszra kellett bontanunk. Az első szakasz a hódoltság utolsó negyedszázadát öleli fel. Az adatok rendkívüli szűkössége, a már említett töredékes jellege azt követelte, hogy minden áruféleséget, minden év adatát számításba vegyük. A későbbi évtizedek lényegesen bővebb forrásai más módszer alkalmazását tették lehetővé, illetve szükségessé. A török kiűzését követő több mint egy évszázad alatt a fellelhető áruféleségek száma is tetemesen megnőtt, a rájuk vonatkozó adatok pedig olyan bőségessé váltak, hogy azok évenkénti kigyűjtése szertelenül felduzzasztottá volna az adattárat. Ennek elkerülése érdekében ötévenként rögzítettük az árakat. Ez az eljárás magában rejti ugyan azt a veszélyt, hogy nem lehet mindenkor dokumentálni a háborúk, az időjárási tényezők, a gazdálkodás eredményeinek a közvetlen hatását. A nagyobb időszakot átfogó ártörténeti feldolgozások mégis arra kényszerülnek, hogy nem ritkán 10, sőt 20 éves időközöket kövessenek- E kétségtelenül fellelhető hézagosság ellensúlyozását kívántuk elérni azáltal, hogy a gabonaféleségek és néhány, a tömegélelmezésben nagy szerepet játszó cikk árát minden olyan évben rögzítettük, melyben adatot találtunk rá. Nem ragaszkodtunk az ötévenkénti időközökhöz akkor sem, ha az adatsor e

gy~

e

gy szakaszon belül hézagos maradt volna. Ezek révén elérhetőnek véltük azt, hogy a rendelkezésünkre álló adatok belső egysége nem szenvedett csorbát, s kamatoztathattuk Wellmann Imre egy korábbi nagyon megszívle12. Kecskeméti Református Egyház Levéltára, gondnoki naplók, 1680-tól. 13. WITTMAN Tibor: i. m. 44. 14. WELLMANN Imre: Agrártörténetírásunk feladatai. Agrártudományi Szemle 1947. 328. lő. Történelmi és forráskritikai elemzés. Történeti Szemle 1967. 10. évf. 2. sz. 211.