Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

flor. 2 értékben járnak."

301 Meglátásunk szerint a timon tallér nem bizonyítja a timon forgalmát. Amennyiben bizonyos számú timon vagy garas tallérban kifejezett összeget kívánják megadni, a „tallér garasul", „tallér timonul" kifejezéssel élnek, vagy a garasból, timonból csinált tallér formulát használják. Az idézett példa meglátásunk szerint egyértelműen tallérra utal, azért is került a többi közismert tallérveret közé. (L. még timon tallér.) A timon forgalmának körét erőteljesen korlátozta még a 60-as évek során is az, hogy csak a helyi forgalomban és a töröknek történő kifizetéseknél használták. Egyetlen adatunk sincs arra, hogy akár a nemesi vármegye vagy valamely földesúr elfogadta volna. További zavaró tényező lehetett az átlagosnál is labilisabb árfolyama. A tallérhoz viszonyított gyors inflálódása miatt is hátrányos volt a nagyobb összegű timon elfogadása. A hatvanas évek végétől a török is egyre nagyobb felárat követelt érte. A summa fizetésénél „A száz tallér timon fölire adtának 13 f." „Item 20 timonra is adtak 2 t[allért]".

302 Tehát 10%-os felárról beszélhetünk. Ugyanebben az évben „A timonpénzt tallér számára huszonöt öt pénzzel pótolván a potura veszteséggel együtt facit 149 Ft. 9 d."

303 1672-ben a kecskemétiek panaszolják, hogy „Az timont ismét egy fillér híjával ..." fogadták el Budán,

304 majd 1674-ben: „Nazur ki hánt 27 tallért adtunk timonul, ment reá 27 timon, azaz f. 5, d. 40."

305 Hasonló visszaélésről forrásaink gyakran szólnak. A timon értéke néhány éven belül nagy mértékben változott. Denárértéke egy időben valamelyest nőtt, a tallérhoz viszonyított forgalmi értéke viszont fokozatosan csökkent, miként ezt az előbbi összesítésünk is érzékelteti. 58. Timon tallér Forrásainkban nagyon ritkán fordul elő. 1678. május 11. (Az előző évi bíró elszámolásában) „item adott tall. 85 . . . három oroszlános és egy timon tallér volt közte . . ."

306 1684-ben adófizetés során 1 timon tallért fogadnak el 250 dénár értékben. 1695-ben ugyancsak adót fizettek vele: „Adott egy timon forma tallért 8 garasban." Ezek alapján egyértelmű, hogy vert ezüst tallérról van szó. Értékét is a legjobb ezüst tallérok árfolyamán határozták meg. Valószínű, hogy azonos a francia tallérral. (L. ott.) 301. HORVÁTH Tibor Antal: Régi... 20. old. 302. PmL V. 206/a 1669. 282. old. 303. Szk 1668—69. 368. old. 304. Al 1672. 305. Szk 1674. 26. 306. Szk 1677.