Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

összesítésünk tanúsága szerint a tallér forgalma a török kiűzése előtt Kecskeméten a városi számadásokban viszonylag magas volt. E megállapítás megbízhatóságát növeli, hogy 1662-től 1686-ig csaknem minden évből áll rendelkezésünkre adat, illetve jelentősebb pauza alig akad. Számottevő csökkenés csak a török kiűzése után tapasztalható. Ezt érzékelteti az is, hogy 1687-től 95-ig nem leltünk itt felhasználható adatot. De csaknem ugyanilyen időbeli megszakítás lelhető fel a református gondnok elszámolásában is. Ennek okát részben a törökellenes harcok nyomán létrejött általános és súlyos elszegényedésben, részben a marhakereskedés rohamos csökkenésében és a birodalomban kibontakozó pénzügyi válságban kereshetjük. A tallér forgalmának felvázolásán túl rendkívül fontos, hogy annak értékváltozását is nyomon kövessük. A hosszú időn át meghatározó szerepet játszó pénz értékének alakulása, ismerete nélkül ezen időszak gazdasági életéről elfogadhatóan pontos képet alkotni aligha lehet. Mivel a tallér értékének változásáról a hódoltság területén nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre, célszerűnek tartjuk, hogy a változást évről évre rögzítsük. Kiindulásnak itt is felhasználhatjuk a Hornyik-kötetekből rendelkezésünkre álló korábbi adatokat, hogy így is érzékeltessük az értékváltozás ütemét és arányát. Hasznosnak látjuk azt is, hogy az érték meghatározására minél sokrétűbb adatsort állítsunk össze, annál is inkább, mivel a gyakori változás és a nem ritka önkényes értékelés okozta bizonytalanságot csak így tudjuk egyértelműen korlátozni. Táblázatunkban a tallérnak a garashoz, a timonhoz és a dénárhoz viszonyított arányát, értékét rögzítjük. Tekintettel arra, hogy feljegyzéseinkben nemcsak a kecskeméti értékváltozásokra találtunk adatokat, hanem a budai (török) és a királyi területen meglevő gyakorlatra is, azokat külön-külön csoportosítva rögzítjük. Itt nem vállalkozhatunk arra, hogy a tallér és az arany közötti értékarány változását részletesen bemutassuk, csupán utalunk arra, hogy a tárgyalt időszak nagyobb részében két ezüst tallért adtak egy arany forintért (dukátért). (L. még aranyforint.) A választott időközben a tallér értékének változásában három jelentősebb szakaszt tudunk megkülönböztetni. Az első és a leghosszabb, a hódoltság ideje. Ekkor meglepően nagy arányú értékváltozást állapíthatunk meg. 1626-hoz viszonyítva a hódoltság korának végére Kecskeméten a tallér dénárértéke 224%-kal nőtt. (A Kipper-kor előtti értékéhez viszonyítva pedig 266,6%-os a növekedés.) Egyben ismét rögzítenünk kell, hogy ekkor viszonylag nagy számban forog még közkézen.