Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711
A magyar taller mellett nálunk különféle külföldi veretek is elterjedtek : az imperialis, vagy más néven császár tallér, a gréci-, a reichs tallér stb. Ezeknek és a körmöci tallérnak finomsága és színsúlya lényegesen nem tért el, ezért forgalmi értékük is általában azonos. Csak néhány különleges tallérveret, pl. az oroszlános tallér értéke tért el amazokétól. 282 (L. még az egyes címszavaknál.) 1659-ben új szakasz kezdődött a tallér történetében. A március 28-i királyi rendelet értelmében egyrészt ettől az időponttól kezdve az osztrák tallérok is átvették a tiroli pénzlábat, tehát a tallér verés mindenütt egyforma lett a Habsburg-birodalom területén, másrészt a krajcár értékű pénzek verését Magyarországon is elrendelték. 283 A 15 krajcárost például olyan tömegesen verték, hogy a forgalma már inflációs jelleget öltött, és közvetlenül hozzájárult a tallérok drágulásához. így már valójában nem is a tallér, hanem a 15 krajcáros lett a pénzrendszer értékmérője. Ez az állapot csak 1683ban szűnt meg, amikor a tallér értéke 90 krajcárról 105 krajcárra emelkedett. 284 Ezt a folyamatot I. Lipót 1692. szeptember 28-i rendelete véglegesítette. 285 A tallérok drágulásához hozzájárult az is, hogy 1695-től a krajcárinfláció elleni védekezésül felhagytak az egész tallérok verésével. 286 A tallér a hódoltság területén is az egyik legelterjedtebb és az egyik legkedveltebb fizetési eszköz volt. Az állami adók kiegyenlítése, a helyi adófizetés során a földesúri cenzus megküldésekor, kölcsönök, bírságok lerovására, adásvételnél egyaránt gyakran használt pénz. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a hódoltság utolsó évtizedében egyre ritkábbá válik a „formális", tehát a ténylegesen kivert tallér. 287 Mind gyakrabban különféle kisebb értékű ezüst pénzek helyettesítik, és 1686-tól leggyakrabban számítási pénzként emlegetik. Sajnos, forrásaink nem minden alkalommal jelzik, hogy vert érméről, vagy apróbb pénzekből összeállított tallérról van-e szó. Ezért nehéz helyzetben vagyunk, ha a tallér pénzforgalomban való arányát akarjuk érzékeltetni. Kizárólag azokat az adatokat használhatjuk fel ilyen célra, melyek félre nem érthetően tájékoztatnak bennünket. A tallér forgalmára utaló egyre ritkább adatok alapján is nyílik azonban lehetőség, hogy e fél száz esztendőben történő változásokat nyomon követhessük. Min282. HORVÁTH T. A.: A tallér értékváltozásai... 26. old. 283. HUSZÁR: Pénzforgalom . . . 1177. old. 284. HUSZÁR: uo. 1180. A még mélyebben fekvő ok a kis értékű aprópénzek értékének folyamatos romlása volt, amely a 15 krajcáros viszonylagos értéknövekedését eredményezte. R. GEYER: Münz und Geldgescliichte 28—29. old. (IN A. F. Pribram: Materialien zur Geschichte und Lőhne in österreich. Wien. 1938.) adata a tallér értékváltozását illetően: 1659: 90, 1667: 96, 1680: 96, 1683: 105,1683: 105, 1693: 120 krajcár. 285. KUPA: i. m. 14. 286. BUZA János: A tallér és az aranyforint árfolyama, valamint szerepe a pénzforgalomban Magyarország török uralom alatti területén a XVII. században. T. Sz. 1977. 101. old. 287. E sajátosságokkal is részletesen foglalkozik BUZA J. idézett munkájában.
