Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

A magyar taller mellett nálunk különféle külföldi veretek is elterjedtek : az imperialis, vagy más néven császár tallér, a gréci-, a reichs tallér stb. Ezeknek és a körmöci tallérnak finomsága és színsúlya lényegesen nem tért el, ezért forgalmi értékük is általában azonos. Csak néhány különleges tal­lérveret, pl. az oroszlános tallér értéke tért el amazokétól. 282 (L. még az egyes címszavaknál.) 1659-ben új szakasz kezdődött a tallér történetében. A március 28-i kirá­lyi rendelet értelmében egyrészt ettől az időponttól kezdve az osztrák tallé­rok is átvették a tiroli pénzlábat, tehát a tallér verés mindenütt egyforma lett a Habsburg-birodalom területén, másrészt a krajcár értékű pénzek veré­sét Magyarországon is elrendelték. 283 A 15 krajcárost például olyan tömege­sen verték, hogy a forgalma már inflációs jelleget öltött, és közvetlenül hozzájárult a tallérok drágulásához. így már valójában nem is a tallér, ha­nem a 15 krajcáros lett a pénzrendszer értékmérője. Ez az állapot csak 1683­ban szűnt meg, amikor a tallér értéke 90 krajcárról 105 krajcárra emelke­dett. 284 Ezt a folyamatot I. Lipót 1692. szeptember 28-i rendelete véglegesí­tette. 285 A tallérok drágulásához hozzájárult az is, hogy 1695-től a krajcár­infláció elleni védekezésül felhagytak az egész tallérok verésével. 286 A tallér a hódoltság területén is az egyik legelterjedtebb és az egyik leg­kedveltebb fizetési eszköz volt. Az állami adók kiegyenlítése, a helyi adófi­zetés során a földesúri cenzus megküldésekor, kölcsönök, bírságok lerová­sára, adásvételnél egyaránt gyakran használt pénz. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a hódoltság utolsó évtizedében egyre ritkábbá válik a „formális", tehát a ténylegesen kivert tallér. 287 Mind gyakrabban külön­féle kisebb értékű ezüst pénzek helyettesítik, és 1686-tól leggyakrabban számítási pénzként emlegetik. Sajnos, forrásaink nem minden alkalommal jelzik, hogy vert érméről, vagy apróbb pénzekből összeállított tallérról van-e szó. Ezért nehéz helyzetben vagyunk, ha a tallér pénzforgalomban való ará­nyát akarjuk érzékeltetni. Kizárólag azokat az adatokat használhatjuk fel ilyen célra, melyek félre nem érthetően tájékoztatnak bennünket. A tallér forgalmára utaló egyre ritkább adatok alapján is nyílik azonban lehetőség, hogy e fél száz esztendőben történő változásokat nyomon követhessük. Min­282. HORVÁTH T. A.: A tallér értékváltozásai... 26. old. 283. HUSZÁR: Pénzforgalom . . . 1177. old. 284. HUSZÁR: uo. 1180. A még mélyebben fekvő ok a kis értékű aprópénzek értékének folyamatos romlása volt, amely a 15 krajcáros viszonylagos értéknövekedését eredményezte. R. GEYER: Münz und Geldgescliichte 28—29. old. (IN A. F. Pribram: Materialien zur Geschichte und Lőhne in österreich. Wien. 1938.) adata a tallér értékváltozását illetően: 1659: 90, 1667: 96, 1680: 96, 1683: 105,1683: 105, 1693: 120 krajcár. 285. KUPA: i. m. 14. 286. BUZA János: A tallér és az aranyforint árfolyama, valamint szerepe a pénzforgalomban Magyarország török uralom alatti területén a XVII. században. T. Sz. 1977. 101. old. 287. E sajátosságokkal is részletesen foglalkozik BUZA J. idézett munkájában.

Next

/
Thumbnails
Contents