Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Kiskunság száz esztendő szakirodalmában (1731—1839) - Szemelvények

51 T. i. kiütéses tífuszban. — A patécsról a Magyar Nyelv Értelmező szótára azt mondja, hogy „némely lázas betegség (skarlát, himlő, pestis stb.) következtében a bőrön keletkezett kiütés, elváltozás", de lehet maga a járványos betegség (pestis, fekete himlő, skarlát stb.) neve is. Ifj. Szinnyei József Magyar tájszótára (I—II. Bp. 1897— 1901) a himlő valamely fajtájának tartja. Más források, pl. Magyary-Kossa Gyula szerint (Magyar orvosi emlékek, I—III. Bp. 1929—1931. II. 306. 1.) a kiütéses tífuszt jelenti. A kérdést jelen esetben véleményünk szerint az dönti el, hogy a statisztikájában Peterka külön rovatban tünteti fel a himlőben és a patécsbetegségben elhunytakat, így a patécs nála a kiütéses tífuszt jelenti. — Nem tévesztendő össze a „patics" szóval, amely sövényből font és sárral betapasztott falat jelent. 52 Az idézet Cicero de Oratoribus c. művéből való; értelme: „Ahhoz, hogy az állammal kapcsolatban tanácsot adjunk, az a fő, hogy ismerjük államunkat." 53 Jeszenovai Csaplovics János (1780—1847) ügyvéd és jószágigazgató volt. Kiadta és szerkesztette a Topographisch-statistisches Archív des Kőnigreichs Ungarn c. gyűjteményes munkát két kötetben Bécsben 1821-ben. (Szinnyei) — Idézett cikke a Tudományos Gyűjtemény 1821. évi VII. számának 66—75. lapjain jelent meg. 54 Pósfay János (1778, Lacháza) református lelkészt, aki több gyakorlati tanácsokat adó cikket is írt; pl. a homokos pusztán hogyan kell falat építeni, vagy a szőlőművelésről, bor-, pálinka- és ecetkészítésről. — Halasról szóló cikke a Tudományos Gyűjtemény 1821. évi X. számának 3—34. lapjain olvasható. Idézeteink a 21., ill. 29. lapon találhatók. 55 Fodor Ferenc: A Jászság életrajza, Bp. 1942. 477. 1. 56 Bellon Tibor: Nagykunság, Bp. 1979. 251. 1. 57 Podhradczky József (1795—1870.) kilépett bencés szerzetesként állami szolgálatot vállalt, és udvari számvetőtiszt lett. Tudományos munkásságának elismeréseként az Akadémia rendes tagjává választották. 1826-tól kezdve sok cikke jelent meg a Tudományos Gyűjteményben. (Szinnyei) 58 Kele József: A Jász-Kunság megváltása, Bp. 1904. 121—127. I. A könyv függelékében a 489—497. lapokon az oklevél eredeti latin szövege is megtalálható. 59 Fekete Lajos: A jászkunok története, Debrecen, 1861. 52. lap jegyzete. 60 A kun szállásokat az oklevelek latinul általában „descensus"nak nevezik, de Bél Compendiuma „mansio"-nak is mondja. A „szállás" szó mellett nyelvünkben létezett az „ülés" kifejezés is település értelemben. A „sessio", amely a „sedere = ülni, időzni, tartózkodni" latin ige származéka, megfelelni látszik a magyar „ülés" szónak. A Páriz—Pápai szótár (1801) a „sessio" jelentéseként az „ülés, lakóhely" szavakat adja meg. A Szamota—Zolnai-féle Magyar Oklevélszótárban (Bp. 1906) pedig az „ülés" címszónál több idézett részletben a „sessio" szó olyan helységnevekhez kapcsolódik, melyeknek második felében az „ülés" található. Pl. 1337-ből „sessionibus Apsolumylese et Peterkeylese vocatis"; 1397-ből pedig a „mansio" szóval kapcsolja össze az oklevél az „ülés" szót: „terram seu locum mansionis Endusylese nuncupatum". Kétségtelen, a későbbiek folyamán a „sessio" szó „telek" értelemben fordul elő a Kiskunságban is, sőt földterületi mértékegység is lett belőle a magyarországi latin szóhasználatban, de jelen összefüggésünkben helyesebbnek látszott a „szállás" szóval fordítani. 61 A római kori Sirmium a Száva bal partján feküdt. Itt született Probus császár, aki katonáival először ültetett szőlőt a város mellett levő Alma hegyen. Oláh Miklós a magyarországi borok között első helyen sorolja fel a szirmiumi bort. (I. m. 81—82. 1.) Az elpusztult Sirmium Szávademeter néven épült újjá, ezt azonban a törökök 1521-ben feldúlták. A bornemissza, mohamedán törökök a szerémségi szőlőskerteket elpusztították. Így a Hegyalja a 16. század első felében vette át a minőségi borok termelésében az elsőséget. (Barta Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése, Bp. 1979. 124. 1.) 62 Miksa főherceg (1558—1618) I. Miksa király negyedik fia volt. 1594—1600 között az úgynevezett 15 éves háborút vezette Magyarországon a törökök ellen. (Lásd a 74. jegyzetet is!) 63 Mercy Claudius Florimund gróf (1666—1734) császári fővezér először a francia háborúkban tűnt ki, azután Savoyai Jenő mellett a török háborúk hadvezére volt. 1717—1733-ig a temesi bánság kormányzója volt. Ekkor kapta a grófi címet. Nevéhez fűződik a Temesvidék németekkel való betelepítése. (Hóman—Szekfű, IV. 431. és 434—435. 1.) — Az „elégedetlenkedőkön" Thököly Imre felkelő hadait kell értenünk, akiket a törökökkel együtt nem Kunszentmiklós, hanem Balaszentmiklós (ma Törökszentmiklós) várából űzött ki Mercy tábornok. 64 Az eredeti német szövegben a „Hülsensaft" szó szerepel, azaz „hüvelyeslé". Vagy a szerző, vagy a nyomdász hibájából lett a „Hirsensaft"-ból, amely „köleslé" jelentésű, „Hülsensaft".