Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)
Bél Mátyás: Bács-Bodrog vármegye - Forrásközlés
A törököket kiűzik Tudniillik 1688 táján az őrség az ostromtól való félelmében tizenhat löveget és nem csekély hadi készletet hátrahagyva megadta magát, amikor közeledni látta Vallisiust, két ezred vezérét, aki Péterváradnál átkelt a Dunán. Űjból a bitorló De újból a bitorló hatalmába kerül, hatalmába kerül Ë8 ismét _ A híres szalánkeméni győzelem után Stahremberg vezérrmieink lalJ * ák lete alatt u J bó1 és u .Í bó1 visszafoglalták. Most régi hatalmától és szépségétől egyaránt megfosztva csak szomorú látványú rom, amely régi hírnevén kívül semmit sem őriz. III. A DUNÁN INNEN FEKVŐ PÉTERVÁRADI SÁNC A vár fekvése Pétervárad vára a Duna túlsó partján, azaz Szlavóniában fekszik, és hajóhíddal vagy csónakon való átkeléssel van összekötve a Dunán inneni Magyarországgal. Ezt előretolt sáncok védik, amelyek nem tágasak, nem is szűkösek, hanem az őrködő katonák szállásául épültek. A sáncon kívül és belül sok házikó van, amelyek határkövekkel szétválasztva részben a nemzeti katonaság, részben pedig a megyei joghatóság tulajdonát képezik, és ezeket a mezőgazdaságból élő néptömeg lakja. A vár ispánjai A megyei joghatóság élén egy német vagy rác ispán áll váltakozva az itt nagyobb számban lakó megyei hivatalnokok miatt, a népnek élén pedig a főkapitány. A templomok Itt a katolikusoknak egy templomuk van, a rácoknak pedig három görög szertartású. Az ellenség cselvetése Hogy mennyit értek ezek a valódi védőfal módjára emelt folytán megszakított sáncok, a híd védelme szempontjából, az gyakran mái másik háborúban is nyilvánvalóvá vált, de főleg a minapiban, amikor az ellenség csellel megszakította a hidat, pedig a hadsereg már-már átkelt rajta. Ekkor erről az oldalról és Péterváradról egyaránt megakadályozták, hogy hiányossá válva az egész híd szétessék. Kétségkívül a mindkét oldalról meginduló munkálatok a vártnál gyorsabban javították ki a hidat, és az később a győztes hadseregnek lehetővé tette az átkelést. III. Rész BÁCS VARMEGYE FALVAI ÉS PUSZTÁI Hajdan az egyes falvaknak és pusztáknak megvoltak a maguk gazdái, de mivel a barbárok igája ezeket az urakat elpusztította, most a király fennhatósága alá tartoznak, minthogy ő szerezte vissza azokat. Sok falu teljesen el is pusztult. Amelyek fennmaradtak, azokat a következőkben fel fogjuk sorolni. 1. Istvánmegye: püspöki kúria, Baja mezőváros szomszédságában, alattvalóinak házaitól megszállva. A területe búza termesztésére alkalmas.
