Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Bél Mátyás: Bács-Bodrog vármegye - Forrásközlés

A halászat Halait a tavak és a Duna meg a Tisza kiöntései szolgál­tatják. Kora tavasszal, és amikor a hó elolvad, főleg a Duna árad meg, ugyanis megnövekszik a felsőbb vidékeknek rohanó patakjai­ról, és amikor ezekre a tájakra érkezik, a síkságon a medre nem tudja vissza­tartani, hanem mindkét partján, — az innensőn inkább, mint a másikon — ki­ömölve megtölt minden mélyedést, amelyet csak talál. A vizet főleg azok a halak követik, amelyek szeretnek torkoskodni. Ilyenek a harcsák, pontyok, csukák, keszegek és még mások, amelyek nem elégednek meg a meder táplálé­kával, hanem mintegy kirándulásképpen zsákmányolni mennek a rétek és szán­tóföldek gödreibe, és ott meglelve tobzódnak a táplálékban, kevéssé törődve a visszatéréssel, bár jó néhányszor visszafolyik a víz. Miután tehát a víz lefolyt, és a medrébe visszatért, ezek a mélyedések hatalmas tömegű halat tartalmaz­nak, annyira, hogy ha véletlenül kiszáradnak, akkor a döglött halak a bűzükkel az egész vidéket megfertőzik. A lakosok igyekeznek megelőzni, hogy ez meg ne történjék, és a halak fogságba esett vegyes tömegéből, amennyit tudnak, kifog­nak a halászatnak e tájon sajátos módján. Köböl nagyságú fűzfakosarakat fon­nak, olyan formájút, hogy az oldaluk igen sűrű szövésű legyen, felülről és alulról pedig fenék és fedél nélkül nyitva álljanak. Mindegyikük ilyen fajta kosarat vive a kezében, annyian mennek a vízbe, amennyit a tó milyensége és nagysága megkövetel. Azután az egyik szélétől a másik felé sűrűn egymás mellett együtt és egyszerre elindulnak a vízzel szemben, miközben a kosarakat mindkét kezük­kel majd lenyomják, majd kiemelik. Mihelyt valamit a lenyomott kosár körül­fogott, azt jobbjukkal tüstént kiemelik, és egy vászonzsákba teszik, amely úgy csüng a halászok nyakában, hogy a vízben úszik; ha nincs semmi, akkor men­nek tovább, amíg el nem érik a tó túlsó végét. Kellemes ez a látvány idegenek­nek, és ezt magunk is élveztük. Tehát az ilyen fajta halászattal gyakran nagy bőségben fognak pontyokat, csukákat és harcsákat. IX. §. A gyógyfüvek Az itt termő füveknek végtelen sok a fajtája. Még el­mondani is csodálatos, a nyúlárnyékot, a tavasznak ezt a gyönyörűségét nem kell kézzel vetni, ez a földből magától kihajt. És mivel a vizenyős helyeken mindenütt mutatkozik, mégis úgy megnő, hogy az ujjnyi vastagságot is felülmúlja. Ebből sejtheti az ember, hogy mit meg nem teremne ez a magától is bőkezű föld, ha volnának, akiknek gondjuk lenne kertek létesí­tésére, és lenne szakértelmük hozzá. II. Fejezet BÁCS VÁRMEGYE POLITIKAI FÖLDRAJZA A LAKÖIRÓL ÉS A TISZTSÉGVISELŐIRŐL Rövid összefoglalás E vidék régi lakói: a metanaszta jazigok, a hunok A mai lakosok: azok nyelve, lakhelyei, ruházata és szokásaik Vajon van-e nemesség? A tisztviselők I- § II. § III. §

Next

/
Thumbnails
Contents