Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Bél Mátyás: Pest-Pilis-Solt vármegye - Forrásközlés

És ezek azok a nevek, amelyeket ki tudtunk ásni egyrészt a történelem, másrészt főképp az oklevelek emlékeiből. Hihetőleg még több fog lappangani, amíg majd napfényre kerülhetnek, de ezeket most még a sötétség takarja. Erősen biztatjuk polgártársainkat, hogy az ezirányú becsületes és a közjavára szolgáló igyekezetet tekintsék rájuk bízott feladatnak. VI. § Kalocsa hajdan virágzó állapota: balsorsa Lajos halála után — a törökök zsarnoksága alá kerül az érseki fennhatósággal együtt — tönkremegy a mieink támadása következtében — a törökök teljesen eltörlik. De térjünk vissza Kalocsához. Népes és az állandó főpapi székhely miatt gazdag város volt; főleg, amikor Magyarország ügyei sérthetetlenek és a török támadásoktól biztonságban voltak. Mihelyt azonban az a zsarnok beözönlött Lajos eleste után erre a vidékre, bár nem pusztult el teljesen Kalocsa, de elvesztette azt az ékességet, amellyel addig kitűnt; azaz az érseket és az igen előkelő családoknak, valamint a polgároknak és főleg a kereskedőknek színe-virágát. Végül pedig amikor Budának csellel való elfoglalása után az ellenség egészen megerősödött, a törökök hatalmába került mind a város, mind pedig a pompás érseki palota. Tehát lassanként csökkent ennek az igen híres városnak a dicsősége és mivel ki volt téve a törökök önkényének, az érsekség a zsákmányoló és vérengző népség tanyájává változott. Ez pedig azért volt, mert amikor 1602-ben a mieink sikertelen ostromzárral szorongatták Budát, a magyarok támadásától majdnem elpusztult. Megemlékezik erről a dologról Istvánffy (n), aki ezt mondja: „Azok akiket hajdúknak nevezünk, az érseki székkel és szép templommal, valamint igen magasra emelkedő kettős tornyával ékes Kalocsát, amelyet nagyobb részében már rácok és törökök lakták, széthajigált fáklyákkal felgyújtva felperzselték, és igen nagy zsákmányt szedve össze tértek vissza a táborba." Az ily módon elrútított város később sem tudott talpra állni; sőt a csupasz tetejű templom kezdett összeroskadni és alaktalan rommá változni, az érseki palota és az egész város pedig lassan leomlani készült. Közben a törökök e nagy város romjait a maguk hasznára akarván fordítani, kezdték ledönteni a romos falakat és elhordani a romokat, és szanaszét, de főleg Pakson új erődítményeket emeltek ebből a gyászos sírhelyből. E szabadosságnak röviden az lett az eredménye, hogy azután néhány megmaradt házzal a hajdan vallásos és gazdag városnak legfeljebb csak a szomorú és rút nyoma maradt fenn. VII. § A város hajdani virágzását Csáky az idős lakosoktól megtudakolta: — azoknak életkora — a rendkívüli tetterő és a mezei munka vállalásában való kitartás: — Csáky jóindulata e tekintetben. Az így eltörölt város kezdett faluvá válni, bár régi hírneve folytán híres maradt, de oly nagy megbecsülésének még a leghalványabb árnyékát sem tartotta meg. Csáky Imre, a jelenlegi kalocsai érsek és egyben bíboros tudakozódás folytán a szemtanúktól megtudta, milyen küllemű volt ez az ő székhelye másfél (n) A XXXIII. könyvben p. 791, 36.