Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Bél Mátyás: Pest-Pilis-Solt vármegye - Forrásközlés

lett kalocsai érsek, amikor szent Nezeus és Achilles bíboros presbiterét II. Pál 1468. szeptemberben felmentette. Nem értem, hogyan történt azután, hogy XI. Lajos francia király támogatására (amint a külföldi szerzők írják) vették fel a szent testületbe, hacsak nem járt véletlenül ennél a királynál követségben; mivel Bonfini Antal megemlékezett arról, hogy Mátyás, Magyarország királya Marcust, a tinini püspököt szószólóként Rómába küldte, hogy egyrészt más teendőket is intézzen el, másrészt szorgalmazza István számára a bíborosságot. A szülőföldjén költözött el a világból: a Vatikánban őrzött felosztási könyv szerint 1471. júniusa táján, Ciaconius és Auberius szerint pedig 1473-ban. Lásd Felix Conteloriust!" Ennyit Istvánról. Ha hihetünk Bonfininek, akkor őt felváltotta XXX. I. Gábor. Világosan kalocsai érseknek (d) nevezi őt, akit Ungor Jánossal együtt a törökök támadásainak Szirmiumtól való elhárítására küldtek. Ezeknek talán az 1471. esztendő kezdetére kell vonatkozniuk, ha Vardai István sorsával akarjuk összeegyeztetni. Azt mondja, hogy amikor a Kazimir-féle összeesküvés megerősödött, Gábor volt a leghűségesebb (e). Ezt írja: „Az összeesküvés oly heves és nagyméretű volt, hogy Magyarország távolabbi részein Gábor kalocsai érseken, Mihály nádoron és néhány főúron kívül senki sem volt, aki a király iránti hűségétől el ne pártolt volna a lengyelhez." Sőt az ügy veszedelmessé váltásával felsorolja azokat, akik a király megmentéséért aggódtak. „Közben Mátyás sem aludt (f), ugyanis ő megerősödés céljából hadsereget gyűjtött; sok előkelőséget hívott össze Budán. Összegyűltek ugyanis ott Gábor érsek, valamint Imre és Alemannus János váradi főpap és sokan mások az összeesküvők közül is, akiket a király titokban kiengesztelt mezővárosok és városok bőkezű osztogatásával." Eddig még egyetlen oklevél sem került elénk, amelyben írnának róla. XXXI. I. György Korvin Mátyás uralkodása idején tűnt ki. Bonfini elmondja, hogy Mátyás két ízben nehéz küldetést bízott rá. Az első az volt, amelyet Beatrix eljegyzése miatt Bánffi Miklóssal Nápolyba vállalt (g): a második, amelyet az olmützi (Olomucensis Conventus) zsinatra vállalt. Ezt mondja: (h) „A király György kalocsai érseket és Protacius olmützi püspököt, valamint István szepesi főispánt, Wenceslaus Bosconius-t és Nicolaus Zeechenses-t szóvivőként kijelöli." Ugyancsak Bonfini jegyezte fel, hogy mielőtt érsek lett volna, Ernestus Jánosnak, ennek az igen ügyes embernek a halála után ő igazgatta a királyi questúrát (kincstartóságot). Amikor a halálát az 1479. évben bejegyezte, azt mondja: „Elhunyt György kalocsai érsek, akit mindig igen tekintélyes és a legnagyobb dite) Nem tudom, hogy ismeretlen volt-e a Vardaiak neve ez előtt az István előtt. Bizonyos, hogy ha nevét Vardáról vette, akkor nem születhetett alacsony sorból: ilyent nem ismernek a magyar jogtudósok. (d) Dec. IV. Lib. II. p. 562, 29. (e) Ugyanott p. 564, 16. (î) Ugyanott p. 566, 4. (g) Deead. IV. Lib. III. p. 577, 24. (h) Bonfini, Dee. IV. Lib. V. p. 604, 42.