Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)
Bél Mátyás: Pest-Pilis-Solt vármegye - Forrásközlés
IV. István. Őt abban az oklevélben találtuk, amelyet I. Lajos a libetbányaiaknak az 1382. évben (amelyben ő maga szeptember 12-én elhunyt) a következő záradékkal adott ki: „Kiadtuk a Krisztusban főtisztelendő atyának, Demeter úrnak, isteni könyörületből a négy koszorús szent címét viselő esztergomi szent egyház kormányzójának és e székhely örökös főispánjának, udvari kancellárunknak, kedvelt hívünknek kézírásával az Űr 1382. évében február 14-én, uralkodásunknak pedig negyvenegyedik esztendejében, amikor a Krisztusban főtisztelendő és tiszteletre méltó atyák: ugyanaz a Demeter úr, az említett esztergomi szent egyház kormányzója, István udvari kancellár, az egyesített kalocsai és bácsi püspökségek adminisztrátora stb." Ugyanennek a Lajosnak egy másik oklevelében, amelyet a kassaiak számára adott ki, szokatlan méltóságot tulajdonítanak neki. „Kiadva a Krisztusban főtisztelendő és tiszteletre méltó atyának, Demeter úrnak stb. kézírásával az Űr 1380. esztendejében október 11-én, uralkodásunknak pedig 39. évében, midőn a Krisztusban főtisztelendő és tiszteletre méltó atyák: Demeter bíboros úr, az esztergomi egyház kormányzója, István testvér, Jeruzsálem patriarchája, az egyesített kalocsai és bácsi egyházak adminisztrátora stb." Istvánt XXV. Lajos követte, miután I. Lajos leánya, Mária, Zsigmond jegyese vette át Magyarország kormányzását; amint az benne van az általa 1384-ben kiadott törvény záradékában, amelyet nem szükséges idézni. Ennek a Lajosnak az idejére vezetem vissza a IX. Bonifác pápa által (x) a kalocsai érseki egyháznak adományozott kiváltságot, amely eddig egyedül az esztergomi egyházé volt, tudniillik a prímási és eredendő követi jelvényt és más kiváltságokat. Lajos után üresen állt a kalocsai szék, amint az benne van Zsigmondnak 1405-ben kihirdetett, és másodiknak nevezett törvényének záradékában. Ezt a Lajost XXVI. András követte, miután a szék hosszabb ideig állt betöltetlenül. E férfinak a nevét Zsigmondnak ebből az okiratából kutattuk ki, amelyekbe újra befoglalt vidasteleki Balázs fiának, Pálnak Magyarország királynője, Barbara helyettes étekhordó mesterének jogait, és azután megerősítette. Ugyanis így olvasható az oklevél záradékában: „Kiadva a Krisztusban tisztelendő atyának, Eberhardus úrnak, a zágrábi egyház püspökének, királyi udvarunk kiváló kancellárjának, kedvelt hívünknek kézírásával az Űr 1421. esztendejében szeptember 24-én, magyarországi uralkodásunknak 30., római császárságunknak pedig 7. évében, midőn Isten egyházait sikeresen kormányozzák a következő tiszteletre méltó atyák: János esztergomi, András kalocsai, Cozmus spalatói és András raguzai érsek urak, míg a zárai szék üresen áll; ugyanez az Eberhardus úr zágrábi, András váradi, István erdélyi, Styborius egri, János pécsi, Benedictus boszniai test(x) Megvan a bulla, amelyet 1395-ben, főpapságának hatodik évében adott ki e tárgyban.