Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Kiskunság száz esztendő szakirodalmában (1731—1839) - Szemelvények

tartoztak Csengéié, Mihálytelke, Adacs, Baracs, valamint Akasztó, Izsák, Tabd, Szentimre, Kiskőrös községek, Csengőd, Szücskő és több más puszta, amelyeket a háborúk viszontagságai e kerület testéről letéptek. Megjegyzés: A latin mű eredeti címe: Commentatió de initiis, ac maioribus Jazygum et Cumanorum eorumque constitutionibus a Petro Horváth eorundem Jazygum et Cumanorum notario ac Regii Gymnasii Jász-beriniensis directorelocali. Ex probatis scriptoribus, et authenticis documentis depromta. Anno MDCCCI. Pestini. xxx: A' Jász-, Nagy és Kis Kún kerületeknek földleirati (geographiai) ismerete 3. Kún-Szent-Miklós, az előtt Tatár Szent-Miklósnak neveztetett, fekszik Laczházán alól 3 mértföldnyire, a' Dunának Baker nevezetű ága mellett. Két Szentegyházakkal ékesíttetik, mellyeknek egyike a Katholikusoké, másik pedig a' Helvetziai vallást követőké; vagyon posta statioja is, és díszesen épült városháza emeletre. Régenten földből készített vára volt, melly 1595-dik esztendőben a' Törökök által, azután pedig Makszimilián Császár által elrontattatott. — Határbeli földje három nyomásokra vagyon felosztva, 's leginkább búzát és zabot terem, vizenyős időkben náddal, gyékénnyel és kákával is bővelkedik, vásár Privilégiumát 2-dik Leopold Császártól nyerte. — Lakosainak száma mintegy 6600, (mások szerint 4800), kik között: 1020 Katholikusok, 5480 Reformátusok, 50 Lutheránusok, 15 Görögök és 6 'Sidók léteznek. Házainak száma 840. Megjegyzés: Ezt a részletet szöveghű másolatban a Tudományos Gyűjtemény 1938. évi IX. kötetéből vettük a 84—85. oldalról. Maga a cikk a fenti cím alatt a szerző megjelölése nélkül a folyóirat 54—94. oldalain jelent meg. Tartozik hozzá egy Toldalék A' Jász Kürtről, melly Leel Kürtjének is neveztetik. (94— 99. old.) E toldaléknak latin nyelvű eredeti szövege — ha egyáltalában létezett — nincs benne Horváth Péter 1801-es Commentatiójában. JEGYZETEK Rövidítések : Hóman—Szekfű = Hóman Bálint és Szekfű Gyula Magyar Történet, I—V. Bp. 1935— 1936. Szinnyei = id. Szinnyei József Magyar írók élete és munkái, I—XIV. Bp. 1891—1910. 1 Illyés Bálint—Szőts Rudolf: Bél Mátyás: A kunok és jászok avagy filiszteusok kerületei. In: Bács-Kiskun megye múltjából, I. Kecskemét, 1975. 7—51. 1. 2 Bél Mátyás: Adparatus ad históriám Hungáriáé, Decades II., Pozsony, 1735—46. 3 Nicolai Olahi Hungária et Atila. Edidit Adamus Franciscus Kollár. Lib. 1—2. Vindobonae, 1763. 4 Matthias Belius Pannonius: Hungáriáé antiquae et novae prodromus cum specimené quomodo in singulis operis partibus elaborandis, versari constituent auctor, Norinbergae, 1723. (A régi és új Magyarország előfutára mintával, hogy hogyan szándékozik a szerző eljárni műve egyes részeinek kidolgozásánál.) 5 Bélnek ez a műve Bécsben 1735—42 között jelent meg. Az I. rész négy kötetből áll, a II. részből csak az V. kötet jelent meg, és a további kiadás Bél halálával félbeszakadt. 6 Istvánffy Miklós (1538—1615) műve: Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV. Ab a. 1490 ad a. 1606. Coloniae Agrippinae, 1622. 7 Compendium Hungáriáé geographicum ad exemplar Notitiae Hungáriáé novae