Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Kiskunság száz esztendő szakirodalmában (1731—1839) - Szemelvények

és 4000 protest, lak. tulajdon pléb. ekklesiával és tanáccsal. Pesttől 8, Szegedhez pedig 16 posta mfd. III. 197. Laczháza, szabad helys. 323 h. Kis Kunságban Soroksár, és Kun szent Miklós között, közel a' Dunához, tulajdon pléb.

val, tanácscsal és postával. III. 399. Maisa, vs kis Kunságban, Kecskeméthez 5 óra, 408 h. 4000 1. számlál, kath. pléb. kőbányával, marhatenyésztéssel, és széksóval. V. 90—91. Szabad Szállás, szabad helys. k. Kunságban, Kún Sz. Miklós és Izsák között, 458 h. 10 kath. 11 evang. és 4010 ref. lakosokkal; a' kath. az Izsáki pléb.hoz tartoznak, mellytől 2 órányira fekszik, tul. Magistrátussal, ref. pléb.val, jó marha tartással. V. 94. Szállás Fülöp, Fülöp Szállás Szabadhelys. kis Kunságban, Szabad szállástól 1 óra, 293 h. tulaj, magistrátussal, ref. ekklesiával; 15 kath. 4042 protest. 7 görög és 8 zsidó lak. Megjegyzés: A szöveghű másolat eredetijének címlapján a következőket olvashatjuk: Mostani, és régi nemzeteket, országokat, tartományokat, városokat, emlékezetre méltó mezővárosokat, helységeket, folyókat, tavakat, tengereket, öblöket, fokokat, szigeteket, hegyeket, erdőket, barlangokat, pénzeket, mértékeket, 's t.ef. esmértető Lexikon, mellyet szerzett HÜBNER JÁNOS, jobbított, alkalmasztatott Sperl Xavér Ferencz, a' Magyar és Erdély országi geographiával tökélletesített; a' régi esmértetésével bővített; a' tartományoknak bécsi gyűlés, és párisi békülés szerént elhatároztatásával teljesített FEJÉR GYÖRGY, a' pesti k. universitásnál oktató. Pest. 1816—17. I—V. kötet. A magyar királyság nevezetességei avagy az ebben az országban található mind a huszonnégy szabad királyi város, tizenhat szepesi koronaváros, a Jászság, a Nagy- és Kiskunság, a kiváltságos hajdúvárosok, a hegyek, barlangok, tavak, folyók, jeles gyógyforrások és a magyar bányászat történelmi, statisztikai és helyrajzi leírása az egész királyság áttekintése mellett. A hatóságok által beküldött, hivatalos adatok és más, hiteles források alapján betűrendes sorrendben kidolgozta SZEPESHÁZY KÁROLY, királyi, tartományi helyettes biztos és több tekintetes vármegye törvényszéki ülnöke és THIELE J. C, orosz cári tanácsos. I. 19. Bábony puszta a kiskunsági kerületben, amely Kunszentmiklós mezővároshoz tartozik, és amelyet ez Törtei pusztáért cserélt el. Faluvá változott át, és a szántóföldet meg a réteket Kunszentmiklóssal közösen hasznosítja; 36 lakosa van. I. 86—88. Jászok (Jászság, Districtus Jazygum) . . . Három kerületre vannak felosztva, nevezetesen Jászságra, Nagy- és Kiskunságra, és Pest, Heves, Szabolcs, Békés, Csongrád és Bács megyék veszik körül. Van 4 mezővárosuk, 18 falujuk és 56 pusztájuk, de valamikor még több volt nekik. — 142 236 tehetős magyar lakost számlálnak, akik gabonából, lóból, juhból, szarvasmarhából, dohányból, dinnyéből, halból, vadból és teknősbékából felesleggel rendelkeznek. A tüzelőanyag sok helyen hiányzik, náddal és szalmával kénytelenek pótolni. A három kerületnek együttesen 85 6

/io négyzetmérföld kiterjedése van, és évenként hozzájárulásként 78 285 forint 37 Vs krajcárt és mint toborzási segélyt 3201 forint 13 krajcárt fizetnek. József császár uralkodása alatt a Jászságot és a Nagykunságot Szabolcs vármegyébe kebelezték be, a Kiskunságot pedig Pest vármegyébe.