Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Bél Mátyás: A kővári kerület története - Forrásközlés

szerző halála után Pázmány Péter, aki a munka megírására felszólította, nyomatta ki Kölnben 1622-ben. A következő kiadása ugyanott jelent meg 1685-ben, de már hasábosán. Majd 1724-ben ugyancsak Kölnben jelent meg Ketteler János jezsuita 1718-ig terjedő folytatásával. Bél Mátyás erre az utóbbi kiadásra hivatkozik. A hivatkozási oldalszámok megjelölésénél használt „a", ill. „b" jelzés az azonos oldalon levő 1., ill. 2. columnát, azaz hasábot jelöli. 61 A topográfus Michael Bombardus vagy Bombardi (1683—1729) a linzi jezsuita kollégium rektora volt. Művének címe: Topographia magni regni Hungáriáé, Bécs 1718. 62 Schwendi Lázár (1522—1584) császári hadvezér, aki előbb kassai főkapitány, majd a királyi hadak magyarországi főparancsnoka volt, és ebben a minőségében vezette a háborút János Zsigmond ellen. 63 Báthory Zsigmond (1572—1613) erdélyi fejedelem. Ingatag, határozatlan politikájával súlyos károkat okozott Erdélynek. Számos ellenfelét kivégeztette. Basta császári tábornok és Mihály román vajda közösen kiűzték. 1602-től élete végéig Csehországban élt. 6

'' Basta, Giorgi (1544—1607) olasz származású Habsburg tábornok, Erdély hírhedt kizsákmányolója, aki Mihály vajda megöletése után „Erdélyt kedve szerént sanyargatta, kinek szörnyű pusztítása miatt arra jutott Erdély, hogy az emberek magok vonák az ekét, és a két kerekű talyigát, mellyet Básta szekerének neveztenek." (Erdélyi Hármas Kis Tükör, 1848. pp. 22—23.) 65 Ketteler János jezsuita. Lásd a 60. jegyzetet! 66 I. Apafi Mihály (1632—1690) erdélyi fejedelem 1661-től. Ali Csengizade temesvári basa tette meg Kemény Jánossal szemben Erdély fejedelmévé. Erőtlen, tehetetlen ember volt, aki helyett felesége. Bornemissza Anna és kancellárja. Teleki Mihály kormányoztak. (Lásd a 32. jegyzetet is!) 1687-ben Caraffa a fogarasi várba záratta, és kényszerítette Erdélynek a Habsburgok részére történő átadására. 67 III. Károly néven 1711—1740-ig magyar király. 68 Sáros-Magyar-Berkeszről van szó, amely a valóságban Kővártól nem délre, hanem északnyugatra fekszik. Palmer Kálmán szerint (p. 257.) a magyarság fészke volt a sok román falu között. Innen kerültek ki a kővári katonák, és szolgálatuk után ide települtek vissza. Első nevét állítólag egy, a kővári őrségből ide telepedett Sáros nevű magyar nemestől nyerte. 69 Kapnikbánya tulajdonképpen két külön helységből. Alsó- és Felsőkapnikból állt. A két részt a Kapnik folyó választotta el egymástól. Alsókapnik a kincstári kohóteleppel együtt Szatmár vármegyéhez tartozott, míg Felsőkapnik, ahol maguk a bányák voltak, Kővárvidéke része volt. Palmer pp. 282—283. 70 Más néven Nagyfentős. 71 Később Kisfentős. 72 Teljes nevén Pusztahidegkút. 73 Későbbi helyesírás szerint Kisbozinta. 74 Később Nagybozinta. 75 A helység nevében Bél Mátyás még megőrizte a Miszt folyócska teljes nevét, amely pl. Misztótfalusi Kis Miklós, a híres nyomdász nevében már csak Misz-re csökevényesedett. — Egybeolvadt a szomszédos településsel Tautii Mágherus néven. 76 Teljes nevén Erdőaranyos. 77 A helység önállósága később megszűnt, és egyesült Koltóval. Ez a mai helyzet is. 78 A pontos neve Károlyfalva. 79 A teljes latin neve Rivulinus Dominarum, ezt lefordítva 1347-ig Asszonypatakának nevezték. Régi szabad királyi város Nagybánya, amelyet II. Géza király szászokkal népesített be. Az Asszonypataka elnevezést avval magyarázzák, hogy a magyar királynék birtoka volt. Elnevezését részletesen tárgyalja Szirmay Antal (i. m. t. I. pp. 215— 216.) és ifj. Palugyay Imre (Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása, Buda 1852—55. t. II. pp. 495—496.). 80 Későbbi elnevezése Kővárkölcse, hogy megkülönböztessék a szatmármegyei szamosközi járásban fekvő másik Kölesétől. 81 A gyógyfürdője miatt előbb Füred, majd Szolnok-Füred lett a neve. 82 A magyarosítási hullám a nevét Rózsapatakra változtatta át. 83 A teljes neve Kápolnok-Monostor. 84 Később Laczház. 85 A román elnevezés értelmének megfelelően Nyárfásra magyarosították. 86 A török búza a kukorica erdélyi elnevezése. 87 Magyar elnevezése Csókás lett.