Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Bél Mátyás: A kővári kerület története - Forrásközlés

szolnok vármegye, keletről Erdély és végül nyugatról Szatmár vármegye határolja. Amerre a hegyek hiányzanak, igen szép, bár zárt síkságot lát az ember kezdődni, amelyen igen bőségesen vannak szántóföldek és rétek, és amelyet néhány, Erdélyből jövő folyó is öntöz. 2. A kerület lakosai igen nagy számban oláhok; ellenben sokkal kevesebben vannak a magyarok. Ezek azokat a szokásaikat, amelyeket a régi magyaroktól örököltek, igen szívósan őrzik mindmáig. Az oláhok ellenben örökösen rablásokkal foglalkoznak. így barbár népnek mondaná az ember őket. 3. A talaj termékenysége kétségkívül kiváló, legalábbis olyan, hogy a földművesek számára az élet fenntartására elegendő. Kevesebb a szőlőskert a sok erdő miatt, amelyek nagy disznó- és más baromcsordákat tartanak el. A legjobban azt kell fájlalni, hogy egyáltalában nem, vagy csak hanyagabbul folyik az érckitermelés, pedig azelőtt igen nagy aranyjövedelemmel folyt a bányászat. — Nyestek, hiúzok, farkasok és más a fajták szanaszét kóborolnak ezen a vidéken. Ugyanilyen az erdei madarak változatossága. Ráadásul a hegyek nagy része üreges, úgy, hogy könnyen el lehet hinni, hogy a védtelen lakosok a barbárok kegyetlenségétől megrettenve itt menedékre találtak. 4. Hajdan Középszolnok vármegye járása volt; ettől a polgárháborúk elszakították. Most a következő két járásból áll: a) Kapálnak a nevét a folyó elnevezésétől kapta. Ezt, bár a magas hegyek között szétszórtan, mégis számos falu népesíti be. b) Hegyi járás, amelyet az oláhok ,,pegyallulire"-nek neveznek. Az egész szinte eltűnik azok között a hegyek között, amelyek Magyarországot Erdélytől elválasztják. 5. Egyedül csak Kővár vára az említendő, amely a kerület nevét adta. Ez kettős vár volt, amint a történetírók tanúsítják; az egyik magasabb, egyébként felsővárnak nevezett rész a szikla csúcsát foglalta el, és ez tágasabb palotákból állt, amint a romok mutatják; az alsóvár bástyákkal volt megerősítve, amelyeket az őrségnek lakásul is emeltek. Mindkettőt számtalan háborús viszontagság után, amelyeket a Rákóczi-felkelés idején viselt el, a császár parancsára lerombolták, és ma már csak nagy tömegű romot alkot, (f) 6. Csak kevés mezőváros van, falu éppen ellenkezőleg igen sok. Mi a következő mezővárosokat ismerjük': a) Berkesz, nem messze Kővár várának lábától, több nemesi családot fogadott be. A maradék lakosok mind magyarok. b) Kapnik hegyi mezőváros, ahol a lakosok aranyat és ezüstöt bányásznak igen jó eredménnyel. És valóban igen sok a jele annak, hogy a város régi telepesei is ércet bányásztak. Itt-ott ugyanis halmokat lát az ember, amelyeket a haszontalan fémsalakból hordtak össze. A lakosok szász eredetűek, akiket a fém kitermelésre hoztak ide. 7. Számtalan egészséges víz jutott osztályrészül a kerületnek. Közülük leginkább az a savanyú forrás a megbecsülendő, amely bőségesen bugyog fel Szurdó (sicí)-Kapálnak falunál. El sem lehet mondani, hogy mennyire becsülik a lakosok ennek egészséges voltát. 8. Főispán helyett főkapitánya van, aki azelőtt minden bizonnyal Kővár várának parancsnoka volt, s egyszersmind a polgári ügyekre is felügyelt. Ma pedig Teleki János, a római szent birodalom grófja látja el ezt a tisztséget. (f) Istvánffy XXIX. könyvének 503. oldalán a mezővárost Kraszna vármegye alá rendeli, és annak fekvését leírja.