Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Bél Mátyás: A kővári kerület története - Forrásközlés

És az is az oláhok jelleméhez tartozik, hogy ha a római katolikus vallásra áttérnek, akkor úgy kell tekinteni őket, mint akik értékes tettet vittek véghez, előzőleg ugyanis a görög szertartáshoz tartoztak. 5- § Egyébként a magyar, valamint az oláh földműveseknek ha nem is teljesen terméketlen föld jutott, a megélhetésük mégis nehezebb. Az Isten háta mögött fekszik ugyanis ez a vidék, és a szomszédokkal való kereskedelem hiányzik. Ami mezei terméket a föld megtermett, azt mind kénytelen a saját határai között visszatartani. Nem könnyű megoldást találni arra, hogyan lehet ezt a nehézséget elviselni, hacsak nem kezdik el művelni valamivel szorgalmasabban és nagyobb munkalendülettel ennek és a szomszédos tartománynak az érceit. Ekkor ugyanis azonkívül, hogy az ércekből származó ú^ jövedelem miatt a vidék gazdagabb lesz, a legszegényebb népnek azok a mezei termékei, például a gabona és a háztáji állatok a maguk mindennapi értékére emelkednek fel, hogy ne beszéljek a szénégetésről, favágásról és egyebekről, amik a lakosságot állandó jövedelemmel fogják gazdagítani. Gondos természetanyánk ugyanis éppen azért látta el a hegyeket ércekkel, hogy ha egyéb módon a föld a hely zordsága miatt nem művelhető, akkor a hegyek belsejét kell megfúrni, és ki kell ásni azokat a kincseket, amelyek az egyébként nyomorúságos nép sorsát segíteni fogják. De ezeket csak úgy mellékesen mondtam. Második rész A KŐVÁRI KERÜLET KÉT JÁRÁSÁRÓL Első fejezet A KAPÁLNAKI JÁRÁS E kis vidékünk első járását kapáinakinak nevezik, mivel az azonos nevű folyó öntözi annak egy részét. Kétségtelenül kiválóan van művelve, bár szanaszét van szórva a hegyek között, és falvainak inkább a számával, mint gazdagságval tűnik ki. Itt vannak : 1. § Kővár (ma: Chioar) régi építésű és magas fekvésű vár, ugyanis igen magas és szikláktól zord hegyen ül. Ez kettős vár volt. Az egyik a felső, amelyik az akkori idők természetének és szokásának megfelelően tágas és pompás palotákkal a hegy csúcsán feküdt (innen van a hely neve is, amely kőből való várat jelent); a másik az alsó, amely kétségtelenül alkalmas volt lakás céljára, de bástyákkal a legnagyobb mértékben meg volt erősítve, és az őrség menedékéül szolgált. Alapításának ideje felől hiába tudakozódik az ember, mert erről hallgatnak az írók. Ámbár Istvánffy

60 kétségtelenül gyakrabban emlegeti a várat, de annak keletkezéséről mégsem említ semmit, azon kívül, hogy a régiek durva munkájának nevezi: „Kettős ez a vár — mondja a 24. könyv 310/a oldalán —,