Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
OKTATÁSPOLITIKA - UDVARHELYI ISTVÁN Körzetesítés a kiskőrösi járásban
szempontjából mégiscsak elenyésző' szám alapján optimista általánosítást tennénk. Igen reálisan, tehát helyesen ítélte meg a járás vezetősége a tényeket, amikor kijelentette, hogy még hosszú ideig számolni kell a tanyák létével a járás területén. Az igaz, hogy a szocialista mezőgazdaság kialakulásával javultak a munkafeltételek. A gépesítés, a kemizálás, a nagyüzemi gazdálkodás jelentette a leglényegesebb változást a tanyák életében. De látni kell a meglevő gondokat : rossz lakáskörülmények, még rosszabb szolgáltatás, tudati elmaradottság. Mindez együttesen jelenti a gondok sűrűjét, s persze azt is, hogy meg kellett találnunk ezek megoldására a leg járhatóbb utat. Nagy gondot jelentett és jelent járásunkban a tanyákon élő általános iskolai tanulók iskoláztatási körülményeinek javítása is, hiszen a szocialista iskolarendszerünk alapja hazánkban nyolc osztályos általános iskola. Ez hivatott arra, hogy minden egészséges tanköteles korú gyermek számára egységes alapműveltséget biztosítson. Ez egyben mindenfajta továbbtanulásnak ís az alapja. Államunk a tanköteles korú gyermekek között semmiféle megkülönböztetést nem tesz. Elvileg tehát minden tanulónak megvan a lahetősége arra, hogy legkésőbb 16 éves korára azonos műveltségi szintet biztosító általános iskolai végzettséget szerezzen. Az eredmény —- elvileg —• csak a tanuló szorgalma és képességei szerint differenciálódik. A valóságban mégis vannak megkülönböztető tényezők, melyek a tanulók egy részét hátrányos helyzetbe hozzák. Egyik ilyen ok járásunkban is a tanyai település. A tanyai iskola megközelítése sok nehézséggel jár. Emellett a tanyai iskola felszereltsége, pedagógus-ellátottsága sem lehet azonos a községi belterületi iskoláéval. Az 1960-as években járásunkra is jellemző volt, hogy tanyai iskoláink eszközökkel való ellátottsága a kívánalmak alatt volt, főként a felső tagozatos csoportoknál. Több helyen csak egy tanterem állt rendelkezésre, amelyben egy-két szekrényen kívül más felszerelés el sem helyezhető. Nem tudták megfelelően tárolni a drága oktatási eszközöket. Több olyan eszköz volt, melyhez villany kellett volna. Lemaradás volt a testnevelési, a fizikai és kémiai felszerelésben. Hat iskolánk tanterme közvetlen a szabadba nyílott. Itt az energiaköltség a többihez viszonyítva 36%-kal volt több. Az iskolához általában egy nevelői lakás tartozott, de néhány helyen ez hiányzott. Az iskolák 50%-ában nem volt megtelepedett nevelő. Kilenc helyen volt 10 évnél is régebben dolgozó. A többi tanyán működő rövidebb szolgálat után kérte elhelyezését, menekült onnan. Gátat vetni sem lehetett, mert orvos, bolt, óvoda, bölcsőde nem volt a közelben. Az újonnan végzett tanítóink nem pályáztak a külterületre, és kénytelenek voltunk itt is a képesítés nélküli nevelőket alkalmazni. Az egyik 1960. évi vb-ülés a felmérés alapján megállapította, hogy az 1—2 csoportos iskoláknál a biológiai, a kémiai és a
