Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

óvodai és a 15 százalékos napközi otthonos ellátottság 1970-ben már nem felel meg az igényeknek és a követelményeknek. A nevelésügyi kongresszus megyei előkészületei, a vitára bocsátott anyagok kapcsán feltárták Bács-Kiskun megye köznevelésének legfőbb gondjait és feladatait is. A helyi viták szervezésében oroszlánrészt vállalt a pedagógus szakszervezet, de közreműködtek a tanügyi és a társadalmi szervek is. Az előkészületek során létrejött összegezések tanulmányok és jegyzőkönyvek a jövő tervezéséhez értékes segédanyagként, dokumentumként hasznosíthatók.

148 Pártvizsgálat az állami oktatás helyzetéről Az V. Nevelésügyi Kongresszus mindössze néhány hónappal előzte meg az MSZMP X. kongresszusát, mely a felvetődött problémák rendezésére határozatot hozott, ,,. . .hogy a párt és a kormányzat vezető szervei vizsgálják meg az állami oktatás egész rendszerét, s gondoskodjanak megfelelő irányú továbbfejlesztéséről".

149 A kongresszusi határozat alapján kibontakozó pártvizsgálat a nevlésügyi kongresszus elemzéseit is felhasználva kritikailag mérte fel a magyar közoktatás helyzetét. Az eredmények és hiányosságok, valamint a társadalmi elvárások számbavétele után 1972-ben 15 évre szóló távlati fejlesztési programot terjesztettek az MSZMP Központi Bizottsága elé. Az 1972. júniusi oktatáspolitikai párthatározat méltó folytatása a szocialista iskolaügyet 1950 óta előbbre vivő dokumentumoknak. A korábbiakhoz hasonlóan e párthatározatnak is legfőbb érdeme, hogy döntéseivel összhangot igyekezett teremteni a fejlett szocialista társadalom és a nevelésügy között.

150 A közreadott dokumentumokból kitűnik, hogy az új párthatározat, mérlegelve az iskolarendszer megváltoztatását, a régi formának új tartalommal való megtöltése mellett döntött. A párthatározatot követő dokumentumok új korszakot nyitottak köznevelésünk történetében. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága is kidolgozta a központi határozat alapján a megye 1985-ig terjedő oktatáspolitikai fejlesztési tervét. A program súlypontja az általános iskolák és a szakmunkásképzés továbbfejlesztése. A távlati terv célul tűzte ki az óvodai ellátás teljessé tételét, a tanyai iskolák és a kistelepülésű felső tagozatosak körzetesíté148 BKmT V. B. irattára: Javaslatok a nevelésügyi kongresszusra. Jelentés a megyei vitákról, ankétokról. 1969. 149 A Magyar Szocialista Munkáspárt 10. kongresszusának jegyzőkönyve. 1971. 486. p. 150 Az állami oktatás helyzete ез fejlesztésének feladatai. 1972. 53—72. p.