Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - FEHÉR MÁRIA Adatok a délszláv nemzetiségek alsó fokú oktatásának történetéhez Bács-Bodrog vármegyében 1945—1948

érinti a r.k. egyháznak az illető helységekben eddig szerzett és mindeddig sértelenül meghagyott iskolafenntartói jogát, ezért az államosítási törekvést nem támogathatom, de kijelentem azt is, hogy a körülményekre való tekintettel egyelőre nem is kívánom megakadályozni."

87 A bácsbokodi egyháztanács is, mint iskolaszék nagyon fájdalmasnak tartotta, hogy a kérdést állami iskolával oldották meg. Az 1946. október 18-án kelt —minden érintett iskolának külön küldött — határozataival a vallás- és közoktatásügyi miniszter állami délszláv tanítási nyelvű népiskola szervezését rendelte el Bácsalmáson, Bácsbokodon, Bajaszentistvánon, Csávolyon, Garán, Hercegszántón, Katymáron, Felsőszentivánon és Vaskúton. Magyarország területén összesen 38 délszláv iskolát állítottak fel, abből 29-et a pécsi tankerületben. Csikérián a rendelet egy tanerős délszláv tanítási nyelvű tagozat szervezésére adott utasítást, az állami népiskolában. Ezzel a lépéssel a kormány a délszláv nemzetiségek oktatását teljesen állami feladatnak tekintette, kötelezettséget vállalva azok fenntartásáról, működéséről, a legmesszebbmenő jogokat biztosítva a délszláv nemzetiségeknek a nemzetiségi kultúra ápolására, fejlesztésére. A nemzetiségi oktatás állami felügyelet alá vonásával a magyar kormányzat elsősorban az iskolaügy terén igyekezett elősegíteni a kulturális barátságot, a két állam — Jugoszlávia és Magyarország — közti együttműködés egyik feltételét : a nemzetiségek méltányos kezelését és teljes egyenjogúságának biztosítását. Az oktatáspolitika a társadalmi, politikai változások függvényeként jelentkezett a felszabadulás után is. A koalíciós pártok ellentétei a nemzetiségi oktatásban nem éleződtek ki amryira, mint a magyar oktatásügy területén. Ezért is valósulhatott meg korábban a nemzetiségi iskolák állami irányítása, mint a magyar iskolák államosítása. A Magyarországgal Párizsban 1947. február 10-én megkötött békeszerződés aláírására a magyar küldöttség már ennek a külpolitikailag is jelentős fegyverténynek a birtokában utazhatott. Bács-Bodrog vármegyében az állami délszláv népiskolák azokban a községekben alakultak meg, ahol eddig tagozaton folyt a szerb-horvát nyelv oktatása, és ezek váltak az önálló iskola alapjává. A rendelkezés a községi képviselő testületre bízta az iskola an}^agi, valamint jogi kérdéseinek rendezését. A dologi szükségletek biztosításán kívül egyelőre egy tanterem elhelyezéséről és bebútorozásáról kellett gondoskodniuk. A tankerületi főigazgató az együttműködés, továbbá az esetleges tárgyi támogatás biztosítása céljából megkereste az egyházi főhatóságot és kérte, hogy ameddig az anyagi felté-