Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - FEHÉR MÁRIA Adatok a délszláv nemzetiségek alsó fokú oktatásának történetéhez Bács-Bodrog vármegyében 1945—1948

B.—B. vm. TanflÔ. 1374/1946. tf. sz. H. sz.: 81.121/1946. Х1ф. KIMUTATÁS azon magyar tanítási nyelvű iskolákról (tagozatokról), amelyek az 1200/1946, sz. rendelet 14. §-a szerint működnek Az iskola (tagozat) A tanulók Sortanítási nyelv i nemzetiségi szám Székhely Jelleg 1944/45. isk. évben 1940. jún. 1. 1 I. II. III. 1. Baja-szentistván Г. kat. magyar bunyevác 16 3 4 4 2. Bácsbokod r. kat. bunyevác bunyevác 15 4 2 5 3. Csikéria áll.-i magyar bunyevác 5 1 1 — 4. G ara-György puszta községi magyar bunyevác 4 — 2 1 5. Tompa-Csaj kássor áll.-i magyar bunyevác 2 — — — 6. Vaskút r. kat. magyar bunyevác 10 3 1 — A délszláv nemzetiségű tanköteles gyermekek anyanyelven történő oktatásának lehető legteljesebb biztosítása céljából a vallás- és közoktatásügyi kormányzat —egyrészt a Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontja, másrészt a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál működő jugoszláv katonai miszszió sürgető kívánságára — 1946. októberében délszláv tanítási nyelvű állami népiskolák felállítását határoztak el. A terv nem kis elégedetlenséget váltott ki egyházi —különösen a róm. kat. —körökben. A megye 10 községéből, ahol délszláv állami iskolát kívánt az állam felállítani, 9 helyen eddig a róm. kat. népiskolában folyt a nemzetiségek oktatása. Keresztúry Dezső miniszterhez írt levelében a kalocsai érsek (Grősz József) tiltakozásának adott hangot, bár elismerte a körülmények kényszerítő voltát :