Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - FEHÉR MÁRIA Adatok a délszláv nemzetiségek alsó fokú oktatásának történetéhez Bács-Bodrog vármegyében 1945—1948
30 tanköteles szülője nem jelent meg a beíratáson. Hercegszántó községben 91 tankötelesből 64-et a szülők nemzetiségi oktatási nyelvű iskolába írattak, 27 szülő nem jelent meg. Vaskúton 12 bunyevác tanköteles gyerek közül 10et magyar iskolába írattak a szülők, de kérték az anyanyelv tantárgyként való tanítását. Bácsalmáson 45 tanköteles közül 14-et bunyevác tanítási nyelvű iskolába, egyet magyar tagozatra írattak. 30 szülő nem jelent meg. Katymáron 127 tanköteles gyerek közül 27-et írattak délszláv nyelvű iskolába. 90 gyerek szülője nem jelent meg. 77 Tehát a szülők 51%-a nem jelent meg, vagy nem nyilvánított véleményt a beíratások alkalmával, pedig ezeknek a tanulóknak jó része eddig is nemzetiségi tagozaton tanult. Ennek okait a tanfelügyelő a pécsi tankerületi főigazgatóhoz írt levelében abban látta, hogy ,,a szülők félnek a németekkel kapcsolatban történt és történő események megismétlődésétől. Másrészt a szülők idegenkednek az új iskolai rendszertől, mert gyermekeik —úgy vélik — az anyanyelvi oktatás mellett az állam nyelvét nem sajátítják el kellő mértékben." 78 A vallás- és közoktatásügyi miniszternek továbbított jelentésében a tankerületi főigazgató a rendelet végrehajtását összegezve arról írt, hogy nemzetiségi tanítási nyelvű tagozatot és nem önálló iskolát hoztak létre Felsőszentivánon, Csávolyon, Garán, Hercegszántón, Katymáron és Bácsalmáson. Magyar tanítási nyelvű népiskolában —a rendelet 14.§-ában foglaltak szerint — a nemzetiségi nyelvet tantárgyként tanítják Bácsbokodon, GaraGyörgypusztán, Vaskúton. 79 Az oktatási kerület vezetője tehát nem rendelte el a nemzetiségi iskolák felállítását egyrészt, mert az eddigi bunyevác tagozaton járt tankötelesek szüleinek 51%-a véleményt nem nyilvánított, másrészt a szülők tagozat felállítását kérték és az önkényes iskolafelállítás ,,a községek békéjére lett volna kártékony hatással, valamint, mert egyes köröknek magyar ellenes propagandájához szolgáltatott volna alapot. 80 " Egyes községekben a már felállított szláv anyanyelvi tagozatba se járatták a szülők a gyerekeiket, 77 BmL. Pécsi tankerületi főigazgató 2826/1945—46. Bajaszentistvánon később történt a beíratás (ápr. 7-én). 78 BmL. Pécsi tankerületi főigazgató 2828/1945—46. 79 BmL. Pécsi tankerületi főigazgató 2828—6/1945—46. Csikérián (ahol 13 bunyevác tanköteles volt) és Bajaszentistvánon késett a beíratás. Ezért a tanítás rendjéről nem történt intézkedés. A megyei tanfelügyelő Baján azért nem rendelte el a beíratást, mert az összeírások alapján 4 bunyevác tanköteles volt. Amikor azonban egy jugoszláv katonai misszióból és a magyar külügyminisztérium küldöttjeiből álló vegyes bizottság Bajaszentistvánon járt —talán az ő kezdeményezésükre - elrendelte Juhász tanfelügyelő a behatást. Bajaszentistvánon 16 tanköteles közül a szülők 11-et nemzetiségi tanítási nyelvű iskolába, ötöt magyar iskolába írattak, ahol az anyanyelvet tantárgyként oktatták. 80 BKmL. Bács-Bodrog vm. tanfelügyelője 567/1946.
