Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - FEHÉR MÁRIA Adatok a délszláv nemzetiségek alsó fokú oktatásának történetéhez Bács-Bodrog vármegyében 1945—1948

Az ideiglenes kormány és a gróf Teleki Géza vezette Vallás- és Közoktatás­ügyi Minisztérium egészen 1945 tavaszáig nem tett kezdeményező lépéseket a közoktatásban demokratikus reformok bevezetésére. Mint az élet számos más területén, a demokratikus pártok hozták nyilvánosságra a felszabadu­lás első napjaiban köznevelési programjaikat. A legkorábban a Kommunista Párt szorgalmazta a közoktatás demokratikus átszervezését és 1944. október elején elkészült programjában helyet kapott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának követelése is. ,,A népköztársaság a népoktatást és neve­lésügyet nemzeti közérdeknek nyilvánítja. Bevezeti az ingyenes elemi okta­tást az összes társadalmi osztályok és rétegek számára ... Az államháztartás költségén gondoskodik megfelelő számú és fokú iskola kiépítéséről minden nemzetiség számára . . . Nemzetiségi iskolákban az oktatás az adott nemzeti­ség nyelvén történik, az adott nemzetiség történelmi és kulturális hagyomá­nyainak szellemében, de mindenkor összhangban a magyar népköztársaság demokratikus elveivel. Nemzetiségi iskolák, tanerők kiképzése, nemzetiségi társadalmi és kultúrintézmények ugyanolyan elbírálásban részesülnek, mint a magyar nemzetiségieké." 56 A programtervezet végleges megfogalma­zására ugyan nem került sor és az 1944. november 30-i kommunista párti programjavaslatban — ami később a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja lett —már nem ilyen részletességgel foglalkoztak a nemzetiségek­nek biztosítandó jogokkal, mégis ezt a politikát a Kommunista Párt követ­kezetesen képviselte. A párt fellépésének volt köszönhető, hogy 1946 végére nemzetiségi tanítási nyelvű népiskolák sora létesült. Bács-Bodrog vármegye délszlávok lakta területén a felszabadulás előtt is folyt anyanyelvi oktatás. Hercegszántó kivételével, ahol a görög-keleti vallá­sú szerbeknek teljes anyanyelvi oktatása már korábban megvalósult —egy­két népiskolában tantárgyként, vagy külön tagozaton oktatták a szerb-hor­vát nyelvet. Nemzetiségi oktatás volt Felsőszentivánon, Csávolyon, Garán, Hercegszántón, Katymáron, Bácsbokodon és Bácsalmáson. Felsőszentivánon a róm. kat. elemi népiskolában már az 1940/41., 1941/42. tanévtől bunyevác és német tagozat működött rendszeresített tanítói állások biztosításával. A háborús időszak hozta áthelyezések folytán azonban nem mindig töltötték be ezeket az állásokat. Közvetlen a felszabadulás utá meg­felelő tanerő hiányában ,,a nemzetiségi nyelv tanítása olvasás-írás és hittan­ra szorítkozott". 57 Bácsbokodon 1944. decemberében a községi iskolaszék az elöljárósággal állapodott meg — minden központi intézkedést megelőzve — két bunyevác 56 A Kommunista Párt Központi Bizottságának programtervezete a háború utáni időkre. Bp. 1944. október 2. 1979. 28. o. 57 BKmL. Bács-Bodrog vm. tanfelügyelője 244/1945.

Next

/
Thumbnails
Contents