Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - FEHÉR MÁRIA Adatok a délszláv nemzetiségek alsó fokú oktatásának történetéhez Bács-Bodrog vármegyében 1945—1948

Az ideiglenes kormány és a gróf Teleki Géza vezette Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egészen 1945 tavaszáig nem tett kezdeményező lépéseket a közoktatásban demokratikus reformok bevezetésére. Mint az élet számos más területén, a demokratikus pártok hozták nyilvánosságra a felszabadulás első napjaiban köznevelési programjaikat. A legkorábban a Kommunista Párt szorgalmazta a közoktatás demokratikus átszervezését és 1944. október elején elkészült programjában helyet kapott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának követelése is. ,,A népköztársaság a népoktatást és nevelésügyet nemzeti közérdeknek nyilvánítja. Bevezeti az ingyenes elemi oktatást az összes társadalmi osztályok és rétegek számára ... Az államháztartás költségén gondoskodik megfelelő számú és fokú iskola kiépítéséről minden nemzetiség számára . . . Nemzetiségi iskolákban az oktatás az adott nemzetiség nyelvén történik, az adott nemzetiség történelmi és kulturális hagyományainak szellemében, de mindenkor összhangban a magyar népköztársaság demokratikus elveivel. Nemzetiségi iskolák, tanerők kiképzése, nemzetiségi társadalmi és kultúrintézmények ugyanolyan elbírálásban részesülnek, mint a magyar nemzetiségieké."

56 A programtervezet végleges megfogalmazására ugyan nem került sor és az 1944. november 30-i kommunista párti programjavaslatban — ami később a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja lett —már nem ilyen részletességgel foglalkoztak a nemzetiségeknek biztosítandó jogokkal, mégis ezt a politikát a Kommunista Párt következetesen képviselte. A párt fellépésének volt köszönhető, hogy 1946 végére nemzetiségi tanítási nyelvű népiskolák sora létesült. Bács-Bodrog vármegye délszlávok lakta területén a felszabadulás előtt is folyt anyanyelvi oktatás. Hercegszántó kivételével, ahol a görög-keleti vallású szerbeknek teljes anyanyelvi oktatása már korábban megvalósult —egykét népiskolában tantárgyként, vagy külön tagozaton oktatták a szerb-horvát nyelvet. Nemzetiségi oktatás volt Felsőszentivánon, Csávolyon, Garán, Hercegszántón, Katymáron, Bácsbokodon és Bácsalmáson. Felsőszentivánon a róm. kat. elemi népiskolában már az 1940/41., 1941/42. tanévtől bunyevác és német tagozat működött rendszeresített tanítói állások biztosításával. A háborús időszak hozta áthelyezések folytán azonban nem mindig töltötték be ezeket az állásokat. Közvetlen a felszabadulás utá megfelelő tanerő hiányában ,,a nemzetiségi nyelv tanítása olvasás-írás és hittanra szorítkozott".

57 Bácsbokodon 1944. decemberében a községi iskolaszék az elöljárósággal állapodott meg — minden központi intézkedést megelőzve — két bunyevác 56 A Kommunista Párt Központi Bizottságának programtervezete a háború utáni időkre. Bp. 1944. október 2. 1979. 28. o. 57 BKmL. Bács-Bodrog vm. tanfelügyelője 244/1945.