Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)
nemzetiségi tudatának ápolására, fejlesztésére. A szlovák nemzetiségi nyelvoktatás a megyében Apostagon indult meg elsőnek. 141 A nemzetiségi iskolahálózat kiépítése a következő években még tovább folytatódott, és az MDP Központi Vezetőségének 1956. május 15-i határozata után fel is gyorsult. Több helyen létesültek nemzetiségi óvodák, és a régebben kialakított A, B, és C típusú nemzetiségi iskolák továbbfejlesztésével máig is érvényes módon megalakultak a nemzetiségi tanítási nyelvű alsó- és középfokú oktatási intézmények, valamint a nemzetiségi nyelvet oktató általános iskolák és óvodák. Az így szerveződött nemzetiségi tanítási nyelvű iskolákban az oktatás anyanyelven folyt, és a magyar nyelvet és irodalmat kötelező tárgyként tanították. Később, 1960/61-ben ezeket a tannyelvű iskolákat ún. kétnyelvű iskolákká alakították át, amelyekben a reáltárgyakat magyar, a humán tárgyakat pedig anyanyelven oktatják. Az 1962. évi 13 számú tvr. alapján 15 jelentkező esetén már nyitható kétnyelvű iskola. 142 A nemzetiségi nyelvet oktató iskolákban a tanítás nyelve magyar, az anyanyelvet pedig előbb heti 2—3, majd az átszervezés után heti 3, illetve 4 órában tanulják a gyerekek. Az 1966/67. évi átszervezés után az országban 24 kétnyelvű általános iskola létesült, ebből Hercegszántón, Garán és Katymáron délszláv, és ugyancsak Garán egy német nyelvű. A megye többi nemzetiségi településén nyelvoktató általános iskolák működnek. Mivel Bács-Kiskun megye nemzetiségi lakosságának nagyobb hasada német, különös jelentőséggel bír a Baján megszervezett Franhel Leo német nyelvű gimmnázium. A nemzetiségi oktatás továbbfejlődését kedvezően befolyásolta és nagymértékben fellendítette az MSZMP Politikai Bizottságának 1968-ban hozott határozata. A pártdokumentum komplex módon elemezte a magyarországi nemzetiségek helyzetét, és megjelölte a további feladatokat. A Politikai Bizottság határozata nyomán az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága együttes ülésén fogalmazta meg a megye tennivalóit. E határozat végrehajtása során Bács-Kiskun megye nemzetiségi iskolaügyének fejlődése is felgyorsult. Az általános iskolákban a nemzetiségi nyelvet tanulók száma két év alatt 2000-ről 3000-re nőtt. A bajai és bácsalmási gimnáziumokban bevezették a német mellett a délszláv nyelv fakultatív vagy szakkör jellegű oktatá141 Uo. : 104—18—1/1954. : A közoktatásügyi minisztérium intézkedése a szlovák nyelv tanításáról. 142 Nemzetiségi kérdés — nemzetiségi politika. 1968. 36—43. p.
